61256. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkészülék

alakját példa gyanánt a mellékelt rajz tün­teti föl, melynek 1. ábrája az első kiviteli alakot mutatja függélyes hosszmetszetben, a ' 2. ábra ugyancsak az előbbihez képest 90®-kal elfordított hosszmetszete, a 3. ábra fölülnézete, a 4. ábra pedig egy nagyított léptékben megrajzojt részmetszet, az 5. ábra hosszmetszetben, a 6. ábra pedig keresztmetszetben tünteti föl a másik kiviteli alakot. A fűtőkészülék tulajdonképen egy (a) tar­tányból áll, melyet behelyezünk a melegí­tendő folyadékba (1. ábra). Az (a) tartány falában fönt és lent (b) nyílások vannak alkalmazva, melyeken át a víz az üreges (c) közfalakhoz juthat és azok között sza­badon keringhet. A hidegebb víz lent be­folyik és fönt ismét kiömlik úgy, hogy mindig újabb vízmennyiség melegszik föl. A (c) falak között vannak elhelyezve a (d) égők, melyek célszerűen csőalakúak és az (f, e) vezeték által a (g) tüzelőanyag tartánnyal vannak összekötve. Ezen (g) tar­tányt egy (h) tartaléktartány látja el folyé­kony tüzelőanyaggal, amelyet az előbbitől az (i) csap stb. segélyével el lehet zárai s ezáltal az átömlő folyadék mennyiségét szabályozni lehet. Az összekötő csővezeték (f) része ívalakú úgy, hógy a tüzelőanyag a (g) tartányból eleinte fölfelé kénytelen emelkedni, mielőtt a (d) égőkhöz jutna. Melegítésre célszerűen olyan tüzelőanyagot használunk, mely elgázosítható és az elgá­zo3Ítás céljából a (g) tartány alatt egy tet­szőleges (k) hőforrást helyezünk el. A tüzelőanyag ilyen módon gázzá változik, a vezetékben fölszáll és. az (f) íven áthaladva lecsapódik s azután a (d) égőkhöz jut. A (c) közfalak helyett csöveket stb. is lehetne alkalmazni. Az (a) tartányt célsze­rűen fogantyúkkal látjuk el, hogy azt köny­nyea betehessük a vízbe és egyik helyről a másikra szállíthassuk. A készüléket azon­kívül olyan szerkezetekkel ia elláthatjuk, amelyeknek segélyével azt valamely tüzelő­anyag vezetekhez, pl. a gázvezetékhez kap­csolhatjuk. Az 5. és 6. ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál az égő a víz által körüljárt (c) köz­falak alatt, egy a víztől teljesen elzárt térben van elrendezve. Ezen kiviteli alak­nál az égő pl. két egymásmelleit elrende­zett (d) csőből áll, melyek a gáz- vagy acetilénvezetékkel állanak összeköttetésben. A berendezés többi része azonos az. előbbivel. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fűtőkészülék, azáltal jellemezve, hogy az úszómelegítő alakjában van kiképezve, melynél a víztől elzárt és a tüzelőanyag tartánnyal összeköttetésben álló égő több, a vízzel érintkező falat vagy csa­tomét melegít, melyek között a fűtő­gázok vonulnak. 2. Az 1. igénypontban védett fűtőkészülék kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a tartaléktartány és az égő köáé egy külön tartány van iktatva, mely szabá­lyozható tápcsővel van ellátva és állan­dóan melegíttetlk s amellett az ezen tartányból ai égőhöz vezető csövek eleinte fölfelé emelkednek, hogy a tüzelőanyag folyékony alakban ne jut­hasson az égőhöz. 3. Az 1 — 2. igénypontokban védett fűtőké­szülék, azáltal jellemezve, hogy annak egyes égőcsövei egymástól függetlenek és fölül Dyitott aknában vannak elhe­lyezve, melyeknek oldalfalai a vízzel érintkeznek ós a tartány aljától szaba­don nyúlnak fölfelé, hogy az égőt föl­felé ki lehessen emelni. 4. Az 1. és 2. igénypontokban védett fűtő­készülék, azáltal jellemezve, hogy a gázégő az úszótartány alján egy víztől elzárt térben van elrendezve és a fűtő­gázok a melegítendő folyadéktól körül­járt csövekben fölfelé vezettetnek el. (2 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉ8ZVÉNYTÁR8A8ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTED

Next

/
Thumbnails
Contents