61208. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus kompresszor

az önműködő (b) szívószelep a (d) tartány fölső részén van elrefidezve és az (a) fúvóka a (d) tartányban összegyűlt vizet szívja, melynek helyét a (b) szívószelepen át belépő levegő foglalja el. Mihelyt a működtetőcsapot elzárjuk, a készülék ugyanúgy működik mint az 1. ábrabeli szerkezet. A találmány egyik különlegessége abban áll, hogy a vezetéknek az (a) fúvóka által okozott szűkítése nem csökkenti a működtetőcsapokon átfolyó víz mennyiségét. Ezen vízmennyiség tényleg nagyobb mint amenyi a csővezetéknek megfelel, amit a beszívott levegő okoz. A találmány szerinti kompresszor igen sok célra alkalmazható, mivel önműködően és lényeges vízfogyasztás nélkül sűrített levegőt vagy gázt eredményez a közönséges vízvezetéki víz fölhasználásával. A 3. ábra példaképen a találmány szerinti kompresszornak, italoknak pl. sörnek higiénikus lehúzására való alkalmazását mutatja úgy, hogy ezen készülék a jelenleg használt szénsavpalackokat helyettesítheti. Ezen alkalmazás céljára előnyös komprimálandó gáz gyanánt nitrogén és szénsav keverékét használni, mely a lehúzandó ital konzerválására és minőségére a legjobb befolyással van; ezen gázkeveréket pl. egy teljes elégés, célszerűen egy bunsenláng égéstermékeiből vehetjük. A (b) szelep egy (o) kamrában van elrendezve, mely a (p) lángzó kéményével közlekedik; a láng {q)-nál egy rostély vagy szita fölött képződik. Az égéstermékek az (s) kéményen át szívatnak el, mely egy lefelé irányított (r) nyúlvánnyal bír. Ezen elrendezés célja az, hogy a szívás ingadozásai a lángot ne befolyásolják. A lángzó egy közönséges bunsenlángzójnely a (q) szita fölött egy segédlégbebocsátóval bír, mely a teljes elégés számára szükséges levegőt bebocsátja. Azon célból, hogy a lángzó csakis a szívási periódusok alatt működjék, egy hidraulikusan működtetett szelep van elrendezve, illetve oly szelep, mely a (d) kamrában uralkodó nyomás szabályoz. A gáz a lángzó-Üoz a (t) csövön át jut; egy (u) diafragma, mely az (x) kamrát határolja, a (t) csövet elzárja, mihelyt a (w) kamrában a víz nyomása a diafragmára hat, mely (w) kamra a (d) tartánynak valamely az ' (a) fúvóka mögött fekvő pontjával (v) cső útján van összekötve. Mihelyt a víz nyomása az egyik működfcetőcsap nyitása folytán csökken, a diafragma lesülyed (szükség esetén a diafragma ezen sülyedését egy rúgó segítheti elő) és így az (x) kamrában lévő gáznak a (t) csövön át való áramlását lehetővé teszi; a (q) rostély fölött elrendezett (z) gyújtólángocska a lángot meggyújtja és ha a (b) szelep kinyílik, akkor csak az égéstermékeket szívja be, melyek nitrogén és szénsav keverékéből állanak. A föntleírt készülék munkafázisonként csakis a (d) kamra térfogatának megfelelő gáz kompresszióját adja. Ha folytonosan elegendő mennyiségű víz áll rendelkezésre, akkor az üzemet azáltal tehetjük folytonossá, hogy a működtetőcsapok egyikét önműködő nyitó- és záróberendezéssel látjuk el. A 4. ábrán példaképen egy ily önműködő vezérlőszerkezet van föltüntetve. Az (n) csap egy (6) úszóval összekötve, mely egy a (d) kamra térfogatának megfelelő (1) tartányban van elhelyezve. Az (1) tartány egy alatta elrendezett (2) tartánnyal van összekötve és pedig egy (3) szifon útján, melynek (4) lefolyatócsöve a (2) tartány fenekének közelében torkol. A (2) tartány víztartalma az (5) csapon át állandóan lefolyik, mely csap átbocsátó keresztmetszete úgy van meghatározva, hogy az (a) fúvókán átáramló vízmennyiséget állandóan lebocsátja. A készülék következőképen működik: Tegyük föl, hogy az (1) és (2) tartányok vízzel vannak megtöltve. A (6) úszó fölemeltetett és az (n) működtetőcsap zárva van. A (3) szifon nem képes működésbe lépni, mert a (4) cső víz alá merül, mely így vízelzárást képez. Ha az (5) csapot kinyitjuk, akkor a víz a (2) tartányból kiürül és ha a vízszín kellően lesülyedt, akkor a szifon működésre kerül. Ekkor az (1) tartány a (2) tartányban sülyed, a (6) úszó is lesülyed, miáltal az (n) működtetőcsap nyit-