61196. lajstromszámú szabadalom • Javítások exploziós gépeken
(34) szelep van alkalmazva; ez a szelep lehetővé teszi akár gáznak vagy fölhevített levegőnek a (32) csövön át a (33) csőbe való áramlását, akár a fölhevített levegőnek vagy gázkeveréknek elzárását és hideg levegőnek a T-alakú csőrész másik végén való beáramlását. A (35) C3Ővel a (36) gázosító van összekötve, mely a (37) tűszeleppel és a (38) tápcsővel van ellátva, melyen át könnyebb folyékony égési anyagot, pl. gazolint vezetünk be. A (35) csőhöz a (39) segéd-légbeboesátó csatlakozik. A (35) csővel továbbá az égési anyagot bebocsátó (21) cső van összekötve. A (23) előmelegítőben a csavaralakú (40) diafragma van elrendezve, melynek menetei a (24) kipuffogó csövet átbocsátó (41) nyílásokkal, továbbá, "á (42) lyukasztásokkal vannak ellátva. A (24) csőben a (43) szelep van forgathatóan elrendezve. A (24) cső a föltüntetett módon a (44) lyukasztással bír. A (43) szelep a (45) működtető eméltyűvel van összekötve. Az ismertetett készülék működése á következő : A (34) szelepet akként forgatjuk el, hogy a (32) csővel való közlekedés el legyen zárva és a (35) csőbe levegő áramolják be-A gépet a (36) gázosító segélyével, könnyű égési anyaggal indítjuk meg. Szükség eseten a (39) szelepen át kiegészítő levegőt vezetünk be. Az égéstermékek a (22) csövön át a (23) előmelegítőbe áramlanak és azután a (24) csövön át távoznak. Ezen föltételek mellett a gép könnyű égési anyaggal működik. Ha már . most a (36) gázosítóba előmelegített levegőt akarunk bebocsátani akkor a (34) szelepet az 1. ábrán látható helyzetbe forgatjuk. A (27) csőben lévő (31) szelep nyitott helyzetben van; a (26) gázosító (29) szélepe el van zárva és a (43) szelep a (24) csőben harántirányú helyzetbe van forgatva úgy, hogy az égéstermékek a (41) nyílásokon át a. (40) hangtompítóba áramlanak, a (25) csőtekercs körül keringeni és azután a (44) nyílásokon át a (24) csőbe áramlani kénytelenek, melyből azután távoznak. Minthogy a (26) gázósítóban a (29) szelep el van zárva, a (27) csőben pedig a (31) szelep nyitva van, a (27) csövön beáramló levegő a (25) csőtekercsben kering, itt fölmelegszik és ezután a (32, 33, 35) részeken át a (36) gázosítóba áramlik. Ha a (26) gázosítót akarjuk használni, akkor a (29) szelepet kinyitjuk, hogy nehéz égési anyagot szolgáltassunk. A kellő légmennyiséget a (31) szelep szabályozásával bocsátjuk be. A gázosított égési anyag a (28) csövön át a (25) csőtekercsbe áramlik, itt fölhevül és azután a (32, 33, 35 és 21) részeken át a gépbe áramlik. A (36) gázosítót elzárhatjuk és a szükségelt kiegészítő légmennyiséget a (39) segédszelepen át bocsátjuk be. A (43) szelep szabályozását előnyösen önműködő szerkezettel végeztetjük, melynek vezérlése a gépbe vezetett gázosított égési anyag hőmérsékletének hatása alatt történik. A géphez továbbá a (46) cső csatlakozik, mely a (47, 48) ágakkal bír. Mindegyik csőágban a (49) illetve (50) fojtó szelep és az elektromosan működtetett (51) illetve (52) szelep van elrendezve. E (47, 48) csövek az (53) illetve (54) hengerbe torkolnak, melyekben az (55, 56) dugattyúk járnak; ezen dugattyúkat az (57) dugattyúrúd köti egymással össze, mely a (45) emeltyűvel csúsztatható kapcsolatban áll úgy, hogy a dugatyúknak egyik vagy másik irányú elmozgatása alkalmával a (43) szelep működésbe jön. Az (53, 54) hengerek a rúgóhatás alatt fészkeikhez szoruló (58, 59) szelepekkel vannak ellátva. Ezeknek működtetésére a (60) emeltyű szolgál, mimellett a (61^ 62)szeleprúdak ezen emeltyű ellenkező oldalain vannak. Az (57) dugattyúrúdon a (63) pecek van megerősítve, mely a (60) emeltyűvel működik együtt. Ha az (51, 52) szelepek közül az egyik fészkét elhagyja, akkor az (55, 56) dugattyúk az egyik illetve a másik irányban elmozdulnak. Az említett szelepek zárására illetve nyitására már most a következő készülék szolgál: A (21) csővel a kétágú (A) higany-termosztát van összekötve, melynek egyik ága a (21) csőbe nyúl be. Ezen termosztát, mint olyan, a tápcsőben lévő belső vége és a higany közti teret kitöltő fluidum ill. gáz hatása alatt a termosztátban elmozgatható
