61187. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tengeralatti naszádok emelőbólyáinak felszinre hozására

Megjelent 1913. évi szeptember lio 27-én. MAGY. ggjs KIR. SZABADALMI WSw HIVATAL SZABADALMILEIRAS 61187. szám. XV/a. OSZTÁLY. Berendezés tengeralatti naszádok emelő bójáinak fölszinrehozására. FRIED. KRUPP AKTIENGESELLSCHAFT GERMANIAWERFT CÉG KIEL-GAARDENBEN. A bejelentés napja 1912 janias hó 26-ika. A tengerfenékre sülyesztett tengeralatti naszádok emelő bójái köteleinek (reepjeinek) fölszinre hozására szolgáló eddig is-., mert berendezéseknek az a hátrányuk, hogy a bójakötelek a bóják fölemelkedésekor, vagy a fölemelkedés után hosszabb időn át szabadon fekvésekor a tenger hullámzása és az áramlás folytán összecsomósodható nak. A bójakötelek ezen összecsomósodása folytán azonban az illető emelőfülecs, ha búvár' nem áll rendelkezésre, használhatatlanná lesz. Még inkább megnehezíti ezt az a körülmény, hogy a két bójakötél összecsomósodása föntről nem állaptíható meg biztosan. A jelen találmány e hátrány elkerülését célozza és abban áll, hogy mindenekelőtt a fenéken fekvő tengeralatti naszád belsejében, egy kikapcsoló berendezés működtetésével, két bója egyikét fölemelkedni hagyjuk, mikor is ez kötelével a fölszinre emelkedik, míg ellenben a második bója fölemelkedését a víz fölszinéről idézzük elő, de csak akkor, ha biztosak vagyunk affelől, hogy kötele a fölemelkedésnél az első bója kötelével össze nem csomósodik. A mellékelt rajzon egy ilyen elrendezés van bemutatva, melyet röviden a következőkben magyarázunk meg: A tengeralatti naszádon egy csiga foglal helyet, mely köré egy (b, e) kötél van fektetve. Utóbbi a naszádnak a tengerfenéken fekvésekor a naszád emelőberendezéseit a segítő hajóval összeköttetésbe hozni van hivatva. A (b, e) kötél rendszerint a tengeralatti naszádon föltekercselve vonszoltatik és úgy van elrendezve, hogy szükség esetén bója segélyével a víz fölszinére hozható. A tengeralatti naszád fölépítményfödélzetében ágyazott két (x) és (y) emelő bója közül az (x) bója a (d) kikapcsolószerkezet működtetésével a fölszinre emelkedik és a (b) kötél végét fölhozza. Ha most a másik bóját is fölszinre kell hozni, akkor a fölhozott (b) kötélre fölülről húzást kell gyakorolni, mely a (b) kötéltől elágazó (c) kötél végére is átvivődik. E kötél végén egy pecekkel biztosított (a) sasszög foglal helyet, mely az (y) bóját fogva tartja. (Ha az (a) sasszöget kihúzzuk, az (y) bója fölszabadul, fölszáll és az (e) kötéldarabot a fölszinre hozza. Ha most az (a) sasszög oldása előtt az (x) bóját oldalt kifelé terel-