61185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás igen kis átmérőjű Wolfram-drótok előállítására
Megjelent 1913. évi szeptember lio 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 61185. szára. Vll/h. OSZTÁLY. Eljárás igen kis átmérőjű wolframdrótok előállítására. KRAUSE OTTÓ MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1911 julius hó 18-ika. Elsőbbsége 1911 március hó 2-ika. Jelen találmány tárgya eljárás igen kis átmérőjű volframdrótok előállítására. Az eljárás azon alapszik, hogy a wolframtestet először izzó állapotban való mechanikus megmunkálás által megfosztjuk kristályos struktúrájától, azután pl. húzás vagy hengerelés által igen vékony drótok alakjára hozzuk és végül az ily módon kapott drót külső rétegét nedves úton eltávolitjuk, pl. leoldjuk. Az eljárást párhuzamosan kapcsolt kontaktusok sorozata segélyével foganatosítjuk, mely kontaktusok a dróthoz, az utóbbinak a megvékonyító folyadékon való áthaladása közben elektromos áramot vezetnek. A mechanikus megmunkálást a kiindulási anyagnak izzó állapotban való hengerelés, kalapálás vagy sajtolás segélyével eszközölt, tartós gyúrása által végezhetjük. A tetszésszerinti keresztmetszetű drótnak erre következő, húzás vagy hengereléa által eszközlendő alakítását célszerűen addig folytatjuk, mig körülbelül s /10 0 mm. átmérőket érünk el. Az ezen átmérőkre való húzás vagy hengerelés mindig nagyobbodó nehézségekbe ütközik és végül azon akad meg teljesen, hogy a legkisebb átmérő részére szükséges fúrt gyémántok már nem áilíthatók elő. Az eljárás vegyi illetve elektrochemiai része legelőnyösebben ott kezdődik, ahol az eljárás mechanikus része gazdaságtalanná válik, vagy egyáltalán nem folytatható. A vegyi megmunkálás célja az, hogy a fölületről kezdve a drótnak jelentékeny súlyrészét eltávolítsuk. A vegyi megmunkálás foganatosítására a drótot általában oly fürdőbe helyezhetjük, mely oxydálószert tartalmaz. Minthogy a wolfram savképzőelem, ennek folytán természetesen egy alkálikus fürdő alkalmas különösen. A megvékonyítás igen erős és oxycláló savakkal is végezhető ugyan, azonban gyakorlatilag alig fogunk ily szert használni, minthogy az alkálikus oldatban való lemarás rendkívül kényelmesen és biztosan megy végbe. Igen alkalmas pl. a ferriciankáli alkálikus oldata, mely meglehetős hígításban alkalmaztatik, hogy a marás lassan menjen végbe, már arra való tekintettel is, hogy sokkal könnyebben határozható meg ebben az esetben azon időpont, amelyben a folyamat a meghatározott átmérő elérésére megszakítandó, mint akkor, ha tömény oldatokkal dolgozunk, melyek túlságos gyorsan hatnak. A ferricyankális alkálikus oldattal egyenértékűnek tekintendők a legkülönbözőbb
