61165. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elektromos olvasztókemence vas tisztítására

vasztómedence úgyszólván kazán gyanánt ül egy külső merev (5) állványzaton belül, mely a (6) kemenceboltozat tetejét tartja. A kemenceboltozat (7)-nél csavarok által, vagy más módon könnyen leemelhetően lehet összekötve, tehát a föltüntetett példánál mozgathatatlan. Á födélén a (8) elektródák hatolnak át, melyek, úgy mint a normális fényívkemencéknél, csak a fürdő közelébe terjednek N vagy a (9) fürdőbe is merülhetnek. Hogy már most az elektromos áramnak a (9) fürdőre való egyenletes behatását érjük el, az olvasztómedencét és így a fürdőt is a találmány értelmében megfelelő sebességű forgó mozgásba hozzuk úgy, hogy mindig fris3 salak és állandóan más fémrészek tétetnek ki a fényív közvetlen vagy közvetett behatásának. A sebesség a mindenkori áramfajtától, az elektródák helyzetőtől és számától, az elektródák szilárdságától és minőségétől, valamint a fém vagy a salak szívósságától és annak vegyi összetételétől függ. A hajtás a (10) csavar és csavarkerék segélyével történhetik, melyeket egy alkalmas helyen elrendezett (11) elektromotor forgat. A kemence billentése szokásos módon történik és ismeretesnek tételeztetik föl. Ha a (12) kifolyatószájdarab az olvasztómedence forgatása közben nem távolíttatik el, ami azonban a (13) perem oldása által könnyen lehetséges lenne, akkor a merev (5) tartóállványzatnak a pontozott vonalakkal jelölt (14) alakot kellene adni. A kivitele olyan is lehet, hogy a (6) boltozat a (8) elektródákkal együttesen forgattatik, míg az olvasztómedence a fürdővel nj'ugalomban marad. Ebben az esetben a csapágyszerkezet (2) golyóscsapágyak vagy hasonlók a (7)-tel jelölt helyre lennének helyezendők és az (1) olvasztómedence az (5) állványzattal mereven összekötendő. Továbbá az elektródatartók a koutaktuszárás céljára megfelelően forgóan képezendők ki, aminek szerkesztése a szakember részére nem okoz nehézséget és mint a találmány keretén kívül fekvő, a rajzon nem kerül föltüntetésre. Látható, hogy az elektródák és fürdő közötti viszonylagos mozgás a találmány értelmében az olvasztómedence és a födél egyidejű forgatása mellett is elérhető. Emellett megjegyzendő, hogy az olvasztómedence és a födél ugyanazon, vagy ellentétes irányban és egyazon vagy különböző szögsebességgel forgatható. Az elektródák és a fürdő közötti viszonylagos mozgás elérése minden további nélkül belátható} ha az elektródák csak a födélben vannak, vagy részben a födélben és részben az olvasztómedencében, illetve az oldalfalazásban fekszenek és az olvasztómed^nce és a födél egyidejűleg, ellentétes vagy egyazon irányban, de különböző szögsebességgel forgattatik. Azonban az elektródák és a fürdő között akkor is viszonylagos mozgás következik be, ha az elektródák csak az oldalfalazásban (8' elektródák) vagy az olvasztómedencének csak fenekében (8" elekródák) vannak elrendezve, vagy ha az olvsztómedence és a födélboltozat egyidejű forgatása ugyanazon irányban és egyazon szögsebességgel történik. Ez esetben a viszonylagos mozgás a következő ok folytán következik be: Ha az olvasztómedence külső kerülete bizonyos sebességgel, pl. percenkénti 0 3 méter sebességgel forog, akkor a fürdő a fém és a fal közötti súrlódási ellenállások következtében, továbbá alkatrészeinek különböző fajsúlya és más ellenállásbehatások folytán nem fogja azt a sebességet fölvenni amellyel az olvasztómedence forog. Sőt a fürdő fölső része aránylag hosszú időn át> még nyugalomban lehet, míg az olvasztómedence már forog. Ha az elektródák nem nyúlnak a fürdőbe, hanem csak fölötte állnak, vagy a fürdőt csak érintik, akkor a forgássebesség természetesen sokkal nagyobb, pl. másodpercenként 0-2 méter lehet. Ebben az esetben az olvasztómedence ós á fürdő szögsebessége közötti eltérés természetesen még nagyobb lesz. A fürdő szögsebessége kezdetben mindig kisebb lesz az olvasztómedence szögsebességénél, míg az olvasztómedence megállításánál a fürdő szögsebessége nagyobb lesz az olvasztómedence szögsebességénél. Ezenkívül