61162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szuperfoszfát szárítására
Megjelent 1913. évi szeptember hó 24:-én. MAGY. KIR. SZABADALMI jBtf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 61162. szám. X/h. OSZTÁLY. Eljárás szuperfoszfát szárítására. WILSON THOMAS LEOPOLD MÉRNÖK OTTAWÁBAN. A bejelentés napja 1912 szeptember hó 11-ike. Elsőbbsége 1912 julins hó 10-ike. A találmány monokálciumfoszfát és hasonló anyagok szárítására vonatkozik, különösen olyan foszfátokéra, melyek.fölös savat tartalmaznak, vagy természetes rockfoszfátból foszforsav hozzáadása révén készültek; a találmány célja az, hogy a többé-kevésbbé kásás, ragadós, monokálciumfoszfátot viszonylagos oldhatóságának csökkentése nélkül száraz porrá alakítsuk s egyidejűleg nitrogénvegyülettel való kombinálása révén trágyázó hatását fokozzuk. A közönséges monokálciumfoszfát 14—16% foszforsavat tartalmaz s aránylag száraz úgy, liogy jól használható trágyaszer gyanánt; e monokálciumfoszfátot rendszerint természetes rockfoszfátból és kénsavból készítik. Ha magasabb foszforsavtartalommal biró mészfoszfátot kell készíteni, rendszerint foszforsavat kevernek a természetes rockfoszfáttal. Az így nyert 20—60°/o os foszforsavat (P2 06 ) tartalmazó termékek többé-kevésbbé nedvesek vagy tapadósak, ami trágyaszer gyanánt való használatukat megnehezíti; a nedvesség foka a szabad foszforsavtartalommal (P2 06 ) változik. A szokásos szárítóeljárások igen körülményesek és költségesek. A jelen találmány értelmében a nedves vagy kásás monokálciumfoszfát - tömegbe ammóniát vezetünk, legcélszerűbben száraz gáz alakjában. Az ammóniának ekkor két hatása mutatkozik; először is egyesül a monokálciumfoszfáttal a később leírandó ammonium-kálciumfoszfáttá s ezáltal az anyag trágy'aértékét fokozza, másrészt pedig a monokálciumfoszfáttal való egyesülésekor termelt meleg révén a tömeget kiszárítja és a le nem kötött nedvességet kiűzi. A gyakorlat azt mutatta, hogy a kívánt cél elérésére aránylag kis mennyiségű 1 10—15% gázalakú ammónia elégséges; a szükségelt mennyiség a szabad foszforsav (P2 05 ) mennyiségének megfelelően változik, mely utóbbival az ammónia ammoniumfoszfáttá egyesül. Minthogy az ammóniának a monokálciutnfoszfát-termékkel való reakciója exothermikus, a szabad nedvességet teljesen kiűzi és gyakorlatilag száraz terméket hoz létre, mely sokkal előnyösebben használható műtrágyaként, mint az eredeti nedves monokálciumfoszfát-termék. Az anyagba juttatott nitrogén mennyisége természetesen fokozza annak trágyaértékét. A termelt ammóniákvegyület annak oldhatóságát nem károsítja, mert a kész termék is oldható a használatos ammonium-citrát-oldatban. Úgy látszik, hogy a fönt ismertetett eljárás egy műtrágya szárítására és trágyaértékének nitro-
