61134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás liszt fehérítésére

Megjelent lí»13.

évi szeptember hó

2£-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI |Bn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 61184. szám. IV/i. OSZTÁLY. Eljárás liszt fehérítésére. DR

WESENER JOHN ALFONZO VEGYÉSZ CHICAGÓBAN. A bejelentés napja 1912 augusztus hó 2-ika. Jelen találmány a 44962. számú szabadalmi leírásban ismertetett eljárás további •kiképzésére vonatkozik. A nitrozilkloridgáznak folyékony állapotban való alkalmazásánál — amint ez a föntemlített szabadalmi leírásban ismertetett készülék részére föltételezte tett — nehézségek mutatkoztak a folyékony nitrozilkloridgáz részére alkalmas tartány megválasztásában, mert ez a gáz •úgy a szelepeket és csőkapcsolatokat, mint a tartányokat magukat is, megtámadja. A levegő és nitrozilkloridgáz közötti csekély keverési arány mellett a pontos mennyiségek helyes meghatározása tehát inkább véletlennek, mint szabályos üzemnek tulajdonítható, minthogy a vezérlőrészek tömített állapota állandóan veszélyeztetik. A helyes -keverési arány azonban a legnagyobb pontossággal bír, mert a fehérítőszer fölöslege •époly káros behatást fejt ki a lisztre, mint a túlságos hosszú ideig tartó behatás, ami & lisztnek vörös színezésében mutatkozik; -ez azt bizonyítja, hogy a nitrozilkloridgáz 4i liszt sikérjét megváltoztatta. Ez a megváltoztatás pedig egyenértékű a liszt roszszabbá tételével. A nitrozilkloridgáznak csupán a liszt festőanyagjára szabad behatnia, nem pedig a sikérre, minthogy ez a behatás oly időpontban történik, mely a liszt minőségére veszélyes lehet. A lisztnek a nitrozilkloridgáz által okozott rozsdásodását elkerülhetjük, ha a nitrozilkloridgázhoz folyékony klórt keverünk. A kísérletek azon sajátságos jelenséget mutatták, hogy a két gáz keveréke sem a tartányt, sem a szelepeket és csővezetékeket nem támadja meg. Ezenkívül a klórgáz hozzákeverése azon előnnyel jár, hogy az csak akkor hat a sikérre és olajra, miután a nitrozilkloridgáz a festőanyagot színtelenítette. A klór jobban vonzódik a sikérhez és olajhoz, mint a festőanyaghoz, míg megfordítva, a nitrozilkloridgáz a festőanyaghoz vonzódik jobban, mint a sikérhez és olajhoz. Nem volt minden további nélkül előrelátható, hogy a két gáz folyékony állapotban összekeverhető, vegyi természetük megváltoztatása nélkül. A folyékony nitrozilkloridgáznak és folyékony klórgáznak keveréke a közönséges tartányban semmifélé vegyi változáson nem megy át és ezért a két gázból álló keveréknek a lisztre való hatása is állandó és egyenletes. Ezt az egyenletességet nem érhetjük el, ha a két gázt gázalakú állapotban keverjük össze. Nem lehetséges levegőt salétromsavon vagy sósavon átfújni, anélkül, hogy folyékony savalkatrészek vitetnének a lisztbe és anélkül, hogy a nitrozilkloridgáz bizonyos meny-