61125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a komló kilúgozására a sörgyártásnál
Meztelent 1913. évi szeptember hó 19-én. MAGY. gggt KIR. SZABADALMI jgfj f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 61125. szám. IV/a. OSZTÁLY. Eljárás a komló kilúgozására a sörgyártásnál. SCHNEIDER HEINRICH SÖRGYÁRI IGAZGATÓ R/M ESSENBEN. A bejelentés napja 1912 december hó 12-ike. Elsőbbsége 1911 december hó 15-ike. Jelen találmány tárgya oly eljárásra vonatkozik, mely szerint a komlót azon sörlevek és utánöntések segélyével lúgozzák ki, melyeket a derítőkádtól a sörfözőüstig való utjukban a szitával és keverő művel fölszerelt komlóextraháló készülékben lévő komlón vezetnek át. Ismeretesek ilynemű készülékek, melyeknél a komlót a sörleveknek és átöntóseknek a komlón fölfelé irányuló átáramlása közben egyidejű főzés mellett a derítőkád és az üst kozé iktatott főzőkészülék segélyével lúgozzák ki; ezáltal azonban hátrányos extrakcióhatások lépnek föl, melyeknek elhárítását célozza a találmány tárgya. A találmány különösen azt célozza, hogy a komlóból annak teljes kimerüléséig az összes hasznosítható alkatrészeket kivonjuk anélkül, hogy erre a célra tetemesebb munkatöbblet volna szükséges. Ezt a találmány értélmében azáltal érjük el, hogy a derített levet a komlón főzési folyamat előtt, a mindenkori derítő hőmérséklettel vezetjük át. Mindennemű főző és fölhevítő folyamatnak a komló kilúgozásánál való kiküszöbölése az eddigi ismert eljárásokkal szemben a közetkező lényeges előnyöket mutatja : 1. A főzéshez, illetve fölhevítéshez szükségelt munka- és hőszükséglet elesik, miáltal a kilúgozó eljárás sokkal olcsóbbá válik ós egyúttal fokozott extracióhatást is érünk el; 2. A komlóból csak a nemes és a sörfőzéshez valóban használható anyagok vétetnek fői a sörlébe, míg a komló főzése által a szárakból, kocsányból és a magvakból a kellemetlen, fanyar és kesernyés alkatrészek kivonatnak, melyek a sörnek kellemes ízét rendkívül hátrányosan befolyásolják. Eddig azon a nézeten voltak, hogy főzéssel a komló extracbiója a legnagyobb mértékben fokozható, az ezen kezeléssel járó káros hatásokat azonban nem vették figyelembe. főleg pedig nem ismerték föl a főzés, illetve fölhevítés káros befolyását ós a sörnek ezáltal beálló sajátosságát. A Szakirodalom ugyan eddig általában a sörgyártásban a komló kölönleges kezelése mellett foglalt állást és fölismerték azt is, hogy a komlót nem szabad az üstben a lével együtt főzni. Az ezen célra javasolt módszer azonban nem vezet a komló teljes kimerüléséhez, mivel, mint ez az irodalomból határozottan kivehető, a komlót miután ki van sajtolva, egy második digerálásnak vetik alá vagy a harmadik föltőltésnél a céfréhez adagolják.
