61108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés centrális fűtésű berendezések hatásfokának növelésére

Megjelent 1913. évi szeptember hó 19-én. MAGY. gJW KIR SZABADALMI jf

ig HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS « 61108. szám. II/h.. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés centrális fűtésű berendezések hatásfokának növelésére. MOREÁU HENRI MÉRNÖK PÁRIZSBAN. A bejelentés napja 1912 december hó 11-ike. Elsőbbsége 1911 december hó 13-ika. Centrális fűtőberendezéseknél tudvalevőleg radiátorokat alkalmazunk, melyek a keringő (víz, gőz) közeg kalóriáit átveszik s fémfalaikon keresztül vezetve, átadják a fűtendő helyiség légkörének. Ezen radiátorok általában üreges testek, melyekben a fűtőközeg kering s melyeknek fölülete a sugárzó fölület növelése céljából a közeg áramlási irányára merőleges szárnyakkal van ellátva. Ezen berendezések rendszerint igen terjedelmesek, kevéssé esztétikusak s meglehetősen drágák. Emellett a nagymennyiségű és vastagfalú fémtömegek e radiátoroknál a fűtést lassítják 8 ezáltal a helyiség hőmérsékének szabályozását hosszadalmassá és körülményessé teszik. E hátrányok elkerülésére s olcsóbb ár mellett jobb hatásfok elérésére ajánlották már az olyan radiátorokat, melyek szerkezet és szerelési mód tekintetében az automobilok hűtőszerkezetéhez hasonlók. Ennek megfelelően az aránylag vékony fémfalakkal bíró cellákból álló tömböket, vagy a falak alsó része mentén lábazat gyanánt, vagy a fal fülkéiben, vagy kandallószerű mélyedések belsejében rendezték el úgy, hogy a fűtendő levegő rajtuk keresztül áramoljon. Az előbbi esetben a tömböket a padló fölött úgy rendezzük el, hogy a légkeringetésre szolgáló csatornák függélyes helyzetűek legyenek. Minthogy a radiátoron átáramló levegő fölmelegedve fölemelkedik, szívóhatást fejt ki s a légkör rétegeinek gyors kicserélődését idézi elő, ámbár a levegő átáramlás közben nem érintkezik elég hosszú időn át a radiátorfalakkal. A második elrendezésnél a légkeringetőcsatornák vízszintesek. A berendezés ekkor kevésbbé terjedelmes, mert a tömb keskeny és magas lehet (míg az előbbi elrendezésnél a vízszintes térfoglalás nagyobb), ellenben azon hátránnyal bír, hogy hatásfoka alacsony, mert a levegő a vízszintes csatornákban nem igyekszik kicserélődni, hacsak nem gondoskodunk mesterséges keringetésről, pl. azáltal, hogy a csatornák egyik oldala előtt ventilátort rendezünk el. A jelen találmány tárgyát képező eljárás ilyen cellás radiátortömbök hatásfokának növelését a levegő ferde irányú keringetése révén éri el. E célból a cellás tömböket, melyben a fűtőközeg kering s melyeken át a fűtendő levegő halad keresztül, ferdén rendezzük el úgy, hogy a most már ferde csatornákon át a levegő magától halad át, mimellett a levegőnek a fűtőfölületekkel