61075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás carbidoknak ill. foszfidoknak eltávolítására nitrogéntartalmú testekből, melyek nitrogénnek karbidokra, ill. karbidkeverékekre való behatása útján állítottak elő
Megjelent 1913. évi szeptember hó 13-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 61075. szám. lV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás karbidoknak, illetőleg foszfidoknak eltávolítására nitrogéntartalmú testekből, melyek nitrogénnek karbidokra, illetőleg karbidkeverékekre való behatása útján állíttattak elő. AKT1ENGESELLSCHAFT FÜR STICKSTOFFDÜNGER CÉG KÖLN/M KNAPSACKBAN. A bejelentés napja 1912 november hó 13-ika. "Elsőbbsége 1912 május hó 17-ike. Ismert tény, hogy a nitrogénvegyületek, melyek atmoszférikus nitrogénnek karbidokra, illetőleg karbidkeverékekre való behatásából származnak, az előállítás módja és a használt nyws anyagok tisztasága szerint nagyobb vagy kisebb mennyiségű olyan anyagokat tartalmaznak, melyek nedvesség jelenlétében szénhydrogéneket, illetőleg foszforhydrogént fejlesztenek. Ezen, nedvesség jelenlétében gázt fejlesztő anyagok adnak legtöbbször okot magától való meggyuladásokra és robbanásokra és ezek nehezítik meg az illető termékek raktározását és szállítását. Megkísérelték már a karbid-, illetőleg a foszfidmentes anyagok oly módon való előállítását, hogy a finom poralakú terméket bizonyos, mennyiségű vízzel keverték (hidratizálták). Ezen előállítási mód azonban egész sor nagy hátránnyal jár. Vagy igen nagy mennyiségű vizet kell a hidratizáláshoz használni, miáltal a termék százalékos nitrogéntartalma jelentékenyen csökken, emellett gyakran mélyreható vegyi átalakulások mennek végbe, mint pl. kimutathatóan a mésznitrogénnál (kálciumcianamidnál), ahol a cianamid nem jelentéktelen része diciandiamiddá alakul át, vagy pedig a csak kevés vízzel történő keverés a keverőkészülékek intenziv munkája dacára elégtelen és tökéletlen. A vízcsöppeket a földolgozandó anyag egy része azonnal beburkolja és azok legközelebbi környezetükre mélyen benyomulóan és szétbontóan hatnak, míg a hidratizálandó anyag egyéb részei egyáltalában nem jönnek a vízzel érintkezésbe. Emellett a porított anyag könnyen csomós és összeálló is lesz és a legtöbb esetben a víz hozzáadása dacára még gázt fejlesztő anyagokat tartalmaz. Azt találtuk már most, hogy az ilyen termékek hidratizálását simán és a fönt említett hátrányok föllépte nélkül végezhetjük, ha a finoman szétosztott víz helyett vízgőzt engedünk azokra hatni. A vízgőz azon tulajdonsággal bír, hogy a porított termék legfinomabb pórusaiba is behatol és minthogy a karbidok, illetőleg a foszfidok nedvesség jelenlétében sokkal gyorsabban bomlanak szét, mint a nitrogénvegyületek, ezért a karbidok, illetőleg a foszfidok szétbomlása a vízgőz bevezetése folytán alaposabban és sokkal gyorsabban megy végbe,
