61064. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék komlókivonat anyagainak nyerésére

2 nyúlványoknak és az egész fenékre kiterjedő (1) kavarókarnak a működése lényeges, mivel különben a folyadéknak fölső része nyugalomban maradna, mert jnint már említve volt, a komlónak megvan az a tulajdonsága, hogy a mozgatásnak igen nagy mértékben ellenszegül. Mihelyt az egész folyadék forgásban van, a paraboloidókból összetett, a 2. ábrán föltüntetett forgástest keletkezik. Először az ismeretes egyszerű paraboloid akar keletkezni, a (4) edénynek kúpos alakja az (5) szitaköpennyel együtt azonban az emelkedő folyadékot annyira befelé téríti, hogy a folyadék átcsapni kénytélen. A legjobb hatást természetesen úgy érjük el, ha minden törést, mint pl. a (4) és (5) köpenyek közötti átmenetnél elkerülünk, vagyis ha a (4) és (5| köpenyek együtt egy forgás paraboloidot vagy egy a folyadékot végül függélyesen lefelé vezető görbéből alkotott forgástestet Képeznek. A folyadéknak ezen zuhanyszerű átcsapódása által a benne lévő komlószárak szétzúzatnak és főleg a (6) nyíláson át kifolyó összesajtolt csomók szétosztatnak. Minthogy szükséges, hogy a hatásos kisajtoláshoz elegendő mennyiségű komlót gyűjtsünk össze a (7) tölcsérben, a (6) kiboceátónyílásnak szűkíthetőnek kell lennie. . Ecélból a (8) hüvely elállíthatóan van alkalmazva. A hüvely helyett azonban rúgóval terhelt záróelem is alkalmazható. A hüvelyiek, illetőleg a rúgónak -megfelelő beállítása által a komlónak mozgását a (7) tölcsérben fojtjuk, oly célból, hogy a (9) csiga megfelelő mennyiségű komlót fogjon meg és azt hatásosan kisajtolja. Hogy a folyadék gyorsabban folyhasson át, mint azt a csigamenetek megengednék, á (9) csiga csak azon a helyen jut a (7) tölcsér falához közel, ahol utóbbi (10)-nél lyukasztva van. Ezáltal sok komlószárat tartunk vissza és minthogy a csigamenetek az alsó részben mindinkább szűkülnek, a folyadékot igen jól kisajtoljuk és a lyukas falakon át kinyomjuk. A komlónak kivonatolásánál továbbá az imbibitiónak elkerülése is fontos szereppel bír, ami a jelen eljárásnál kitűnően elérhető. E célból a leírt munkafolyamatnak befejezte után alulról hideg vizet vezetünk be. Legjobb a 4°-os víz, azonban ennél kissé magasabb hőfokú víz is már megfelel. A komló ugyanis még a legerősebb kivonatolásnál is még sok lét tartalmaz, amelyet az imbibitió elkerülése által az eljárás befejezéséül még a komlóból nyerünk. Mihelyt ugyanis a hideg vizet alulról beeresztjük, ez a víz a lét a komlóból teljesen kiöblíti úgy, hogy a legcsekélyebb veszteség sincsen. Ezek után a hideg víz a lét az edényből ki is nyomja, ami a jelen új készülékkel keresztülvitt eljárásnak szintén nagy előnye. SZABADALMI IGÉNYEK 1. Eljárás a komló kivonatanyagainak nyerésére, azáltal jellemezve, hogy a komlót tartalmazó folyadékot olyképen mozgatjuk, hogy forgásba jön és azután átcsapva, a középen alkalmazott tölcsérbe zuhányszerűen beomlik, jellemezve továbbá azáltal, hogy a mozgást létesítő kavaróműnek megállítása után az edénybe alulról hideg vizet vezetünk be, mely a komlóban lévő lét kihajtja és fölülről a készülékből kinyomja. 2. Készülék az 1. alatt igényelt eljárás keresztülvitelére, azáltal jellemezve, hogy a folyadékot fölvevő edény fölfelé szűkül. 3. A 2. alatt igényelt készüléknek egy kiviteli alakja, jellemezve a (4, 5) edénynek oly alakja által, mely az emelkedő folyadékot a középen mindinkább függélyesen lefelé vezeti. 4. A 2. alatt igényelt készüléknek egy kiviteli alakja, jellemezve a kavarókarnak egy vagy több függélyes nyúlványa által. 5. A 2. alatt igényelt készüléknek egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a kavarókar az edény fenekének egész hosszára terjed ki. 6. A 2. alatt igényelt készüléknek egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a tölcsér kifolyónyílásának beállíthatására egy elállítható hüvellyel, illetőleg egy