61009. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú

hengerköpenyen át a hengertér azon részébe torkollanak be, amelyet a dugattyú állandóan elfoglalva tart, még pedig akként, hogy a dugattyú forgása közben a (d) nyílás fölváltva, a (g) szívó-, ill. (h) nyomócsatorna nyílásával kerül szembe s ezáltal a ,(c) csatornán át fölváltva, hol a szívó-, hol a nyomóter kerül összeköttetésbe az (f) hengertérrel. A dugattyú ide-oda járó mozgása közben tehát fölváltva a szívótér felőli szívás és nyomótér felé való nyomás fog előállani. A dugattyú ide-oda járó, valamint forgó mozgását tetszőleges ily mozgások együttes létesítésére alkalmas, ismert módokon állíthatjuk elő. Az í. és 2. ábra szerinti kivitelnél a kétféle mozgás együttes létesítése különleges módon van megoldva, mely megoldás szintén a találmány tárgyát képezi. A szóban lévő kivitelnél a kétféle mozgás közül a forgó mozgás van főmozgássá téve, míg az ide-oda járó mozgás a forgó főmozgásból levezetett mellékmozgást képez. Ez az elrendezés főleg oly esetben biztosít igen nagy előnyöket, ahol az egy-egy löket alatt szállított mennyiség kicsi és ahol e mennyiségnek még pontos szabályozása is fontos. A mondott cél elérésére a forgó mozgással ellátott (b) dugattyún az (il, i2) vezetőtárcsák vannak alkalmazva, melyeknek egymásfelé néző (jl, j2) homlokfölületei egy, a dugattyú hosszirányára merőleges síkhoz képest gyöngén lejtő, egymással kongruens és egymáshoz képest párhuzamosan eltolt fölületeket alkotnak. E fölületek közötti (k) űrbe a helytálló (1) pecek (m) feje nyúlik. A (jl, j2) fölületek akként vannak kiképezve, hogy a közöttük lévő (k) ür az (m) pecekfej számára egy, a dugattyút lejtősen körülölelő, önmagába visszatérő zárt vezetőhornyot alkot, a dugattyú körülforgása közben tehát a (jl, j2) fölületek a helytálló (m) pecekfej mentén végigcsúszva a dugattyúnak ide-oda járó mozgást kölcsönöznek. A leírt elrendezésnél igen egyszerű módon a dugattyú löketének szabályozása is elérhető azáltal, hogy az (m) vezetőfejet I radiálisan a dugattyú középvonalához közelítjük vagy attól eltávolítjuk. Az előbbi esetben a löket kisebbedik, az utóbbi esetben nagyobbodik. Az ábrázolt kiviteli alaknál az (m) pecekfej ezen radiális mozgatása egyszerűen azáltal történik, hogy az (1) pecek csavarorsó gyanánt van kiképezve, mely a helytállóan elrendezett (n) csavaranyában járhat. Ezen elrendezéssel az (I) peceknek sugárirányban beljebb vagy küljebb csavarása által a dugattyú löketét igen szűk határok közt pontosan szabályozhatjuk. Az (1) pecek sugárirányú, beállítása azonban bármely más alkalmas módon is történhetik. ' A találmány szerinti szivattyúnál a többszörös működés elvét is érvényesíthetjük. Erre az 5. ábra szerinti kivitel nyújt példát. Az (a) henger belső terébe e kivitelnél két (gl, g2) szívó- és két (hl, h2) nyomócsatorna torkollik, a (b) dugattyú pedig két átellenes, egymástól független, azaz egymással nem közlekedő (el, e2) csapnyílással van ellátva. A szívó- és nyomócsatornák akként vannak elrendezve, hogy a forgás értelmében körüljárva fölváltva egy szívó-és egy nyomócsatorna következik egymásra és az átellenes (el, e2) nyílások egyszerre kerülnek a (gl, g2) szívó- és ugyancsak egyszerre a (hl, h2) nyomócsatornák nyílásai elé. Az 5. ábrában rajzolt dugattyúállásnál tehát egyszerre történik szívás úgy a (gl), mint a (g2) szívócsatornán át és akár a berajzolt, akár az ellentétes forgásértelemnél egynegyed fordulat után, vagyis midőn'a (hl, h2) nyomócsatornák közlekednek az (el, e2) csapnyílásokkal, nyomás áll elő és pedig mindkét nyomócsatornán át egyszerre. A találmány szerinti szivattyú ezen kiviteli alakja tehát egyszerre szí és nyom két-két szívó-, illetőleg nyomócsatornán át. A leírt kiviteli alakon kívül a találmány lényegének szem előtt tartása mellett még számos más szerkezeti megoldás is képezhető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szivattyú, azáltal jellemezve, hogy egyrészt dugattyúja az ide-oda menő moz-