60998. lajstromszámú szabadalom • Fújtató vagy szivattyú a tokjában excentrikusan forgó lapátos kerékkel

sítőképességére sokkai kisebb befolyása van, ha a szívónyílás a lapátos kerék legfölső pontjához nagyon közel esik és a tok ki­félé bővül, mintha köralakú keresztmetszete volna s ennek folytán a szívónyílás lejebb terjedne. Az új szivattyú ennélfogva a sebesség­nek és a nyomásviszonyoknak változásával szemben sokkal kevésbhé érzékeny. A nyomóoldalon a tok falának bővülésé­vel továbbá a vízvonal is sugárirányban kívülebb helyezkedik el, miáltal viszont a nyomónyílásnak nyitott kibocsájtó kereszt­metszete tetemesen bővül s azonkívül az a pótló vízmennyiség is, amely a folyadék­gyűrű föntartására szükséges, jóval kevesb­bül, minthogy a kibocsátónyíláson csekér lyebb vízmennyiség folyhat ki, aminek fő­leg igen nagy vákuum esetében van jelen­tősége. A kibocsátó nyílás kiképzése tetszőleges lehet; célszerű azonban a nyomóoldalon több oly szelepet elrendezni, amelyek csak akkor nyílnak, egyébként ismert módon, ha a nyomás bizonyos nagyságot ér el. Ha a szívó- és nyomóoldalon a nyomás arány­száma kicsi, ebben az esetben a tok legfölső pontjától távolabb eső szelepek is már működni kezdenek és áteresztik a be­szívott közeget. Ha pedig a nyomásarány nagy, ekkor még csak a tok csúcspontjá­hoz közel fekvő szelepek működnek. Ilyen kibocsátónyílásnak előnye a tok falának leírt kiképzésével kapcsolatban abban nyil­vánul, hogy a szívó- és. a nyomóoldal közti távolság annál inkább növekszik, mi­nél nagyobb lesz a nyomás arányszáma és az egyes részeknek tömítő elkülönítése is a mindenkori nyomáshoz jól alkalmazkodik. A beszívott közegek be- és kibocsátó­nyílásait célszerűen a tok homlokfalán ren­dezzük el. Ha a nyílások csak az egyik homlokfalon helyezvék el, akkor a lapátos kerék másik oldalát egy lappal födjük le, aminek az a célja, hogy megakadályozzuk az egyik lapáttól a másikhoz való átöm­lést. Ha a szivattyúkerék lapátjainak hossza igen nagy, ebben az esetben a nyílásokat a tok mindkét homlokfalán is elrendez­hetjük. -A szivattyúkerék (g) csúcspontján nagy nyomású káros tér keletkezhetik, amelynek révén sűrített közeg juthat a szívooldalra; ezt az eshetőséget, amely a szívótér csök­kentését vonná maga után, megakadályo­zandó, a tok homlokfalában az (m) csator­nát rendezzük el, amely a (g) csúcspontot a szivattyú (n) terével köti össze, amely utóbbiban a kezdeti nyomásnál nagyobb nyomás van. Kivált erős sűrítés esetén si­kerül ily elrendezéssel lehetőleg nagy szí­vási térfogatot elérni. Végül még a lapátkerék mindegyik olda­lán két egymástól 180°-ra eső szívó- és két megfelelően elrendezett nyomónyílást is al­kalmazhatunk, amely esetben a tok négy domborulata a be-, illetve a" kibocsátónyí­lásokkal szemben fekszik. A sűrítés fokozására természetesen több ily szivattyút is kikapcsolhatunk egymás után, amelyekben a szállított közeg nyo­mása fokozatosan növekszik. SZABADALMI IGÉNY. Fújtató vagy szivattyú, a tokjában excen­trikusan forgó lapátos kerékkel, amely­nek lapátjai a centrifugális erő által keletkező folyadékgyűrűbe merülnek, azáltal jellemezve, hogy a toknak a szivattyútengelyre merőleges kereszt­metszete a köralaktól eltérő alakú. (1 rajzlap melléklettel.) PallM r&aTényt&reMág nyomí&Jn Podapesti m

Next

/
Thumbnails
Contents