60994. lajstromszámú szabadalom • Elektromos blokkbillentyűzár
- 2 -induktor segélyével lehet a blokkmezőkbe áramot küldeni. Az ismertetett kapcsolási módból önkényt következik, hogy a zárást eszközlő (Ml, M2) elektromágnes tetszőleges számú blokkmezőtől tehető függővé. Hogy valamelyik blokkmező működésének kimaradásakor az áram bekapcsolásának időtartamát bizonyos mértékre lehessen korlátozni, tehát hogy a blokkbillentyű ne rögzítesék lenyomott helyzetében fölöslegesen hosszú ideig, az (Ml) záró elektromágnes vezetékébe egy ismert kivitelű időzőkapcsolót lehet beiktatni, mely bizonyos idő elteltével az áramkört önműködően megszakítja. Az elektromos blokkbillentyűzár, amint az könnyen belátható, az ilyen fajta mechanikus berendezésekkel szemben a nagyobb biztonság előnyével bír. Azonkívül kényelmes segédeszközt nyújt valamennyi összeműködő blokkmező helyes működésének megvizsgálására, minthogy a leadó billentyűt csak akkar hagyja fölszabadulni, ha valamennyi blokkmező helyesen működött. Az 1. ábrán a blokkbillentyűzárat, egy a billentyűt közvetlenül tartó (Ml) elektromágnes alkotja. E kiviteli mód azonban, a találmány tárgyáttekintve, lényegtelen. Lehetne pl. a billentyűt egy (tl) kilincs segélyével is fogva tartani (2. ábra), mely a blokkolás megtörténtével elektromosan kikapcsoltatik. E kikapcsolás történhetik pl. egy, a működő blokkmezők által bekapcsolandó (Ml) elektromágnes segélyével (2. ábra), vagy pedig egy külön (c) blokkmező segélyével is (3. ábra). A 2. ábrán látható kiviteli alak bővebb magyarázatot nem igényel. A 3. ábra szerinti kivitel a szokásos blokkontaktusokon kívül még egy külön kontaktustipust mutat föl. melynek célja, hogy az áramnak egy második blokkmezőre való tova vezetése a megelőző blokkmező helyes működésétől legyen függővé téve. Az ábrán az (a) blokkmező kiblokkolt, a (b) blokkmező pedig leblokkolt helyzetben van föltüntetve, az (I) és (II) blokkbillentyűk fölemelkedett állapotában. Az alábbiakban gereblyekontaktusnak nevezett (ul) kontaktust a gereblye és a nyomórúd tudvalévőleg úgy befolyásolja, hogy az a 3. ábra szerinti kapcsolásnál látható nyugalmi helyzetét csak akkor hagyja el, ha a nyomórúd lenyomva van és a gereblye a blokkolt helyzetbe érkezett. A blokkbillentyüknek a lenyomott helyzetben való fovatartását itt a külön (c) blokkmező, eszközli (3. ábra), mely csak valamennyi öszszeműködő blokkmező megtörtént leblokkolása után kap áramot és azután a maga részéről tovább blokkol. Az (I) billentyű lenyomásával a (v) reteszelőrúd (vl, T2)-nél birt alátámasztását elveszti. A (v) reteszelőrúd lefelé mozgását az (e) záró kilincs megakadályozza. Az (I) billentyűt lenyomott helyzetében egy (h) záróemeltyű tartja, a (T2) tuskónál fogva. A blokkolás megtörténtével, tehát a gereblye teljes elforgása után az (e) zárókikilincs elforog,-a (v) rúd lefelé ugrik, ráüt a (h) szögemeltyűre úgy, hogy ez a kezdő és a végső blokkmező (rögzítő blokkmező) nyomórúdjait és az ezekkel szilárdan kapcsolt (1) leadóbillentyűt a fölfelé mozgás céljára fölszabadítja. A nyomórúd fölemelkedésével egyidejűleg a (cl) rögzítő blokkmező gereblyéje szintén fölemelkedik, az (e) zárókilincs előzőleg -a (v) rúd által ismét kifelé fordíttatik és újabb lenyomásnál a gereblye tengelyéhez fekszik, míg újból áram nem küldetik a blokkmezőbe, mire a gereblye fogról-fogra lefelé esik. Az áramkör pl. az (I) leadóbillentyű le nyomásakor a 3. ábra szerint a következő: a (Jl) induktorból a (dl) kontaktuson ós az (a) blokkmézőn át az (R) visszavezető dróthoz, mindaddig, amíg a blokkmező blokkolva van, azután a váltakozó áramnak az (ul) gereblyekontaktus segélyével való önműködő továbbkapcsolása folytán az (11) vezetéken át a (b) blokkmezőhöz és a (d4), (r2) kontaktuson át az (R) visszavezető dróthoz. A (b) blokkmező tehát fölszabadul. A fölemelkedő reteszelőrúd az áramot az (r2) kontaktus segélyével az (12) vezetéken át a (cl) rögzítő blokkmezőhöz kapcsolja úgy, hogy most e blokkmező kiblokkolása által
