60980. lajstromszámú szabadalom • Acél lövőfegyverek készítésére

Megjelent 191-8. évi szeptember I16 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 60980. szám. xn/e. OSZTÁLY. Acél lövőfegyverek készítésére. POLDIHÜTTE, TIEGELGUSSTAHLFABRIK CÉG WIENBEN. A bejelentés napja 1910 november hó 29-ike. Elsőbbsége 1910 június hó 25-ike. Mindennemű lövőfegyvernél egyaránt föllép ez a kényszerű és sok hátránnyal kapcsolatos kényelmetlenség, hogy á fegyvert, elsősorban pedig a cső belsejét használat után a lehető leggyorsabban — különösen ha füstnélküli illetőleg gyengefüstű lőport használunk — alapos tisztításnak kell alávetnünk, amennyiben a cső máskülönben a falain megtapadó szilárd égéstermékek behatása folytán, különösen nedves időben, igen könnyen megrozsdásodik. Természetes, hogy a fegyvernek közvetlenül a lövés után szükséges tisztogatása akár a katonaságnál, akár vadászatnál a legtöbb esetben nagy nehézségekkel jár. A vontcsövű fegyvereknek tisztogatása nemcsak nagy gondosságot igényel, hanem ahhoz bizonyos kézi-szerszámok, mint például tisztítózsinór vagy tisztitó-pálca, valamint különféle anyagok, így kócz, víz, zsír és efélék is szükségesek. A fegyvertulajdonos mindezt természetesen nem viheti mindenüvé magával s így a fegyvernek alapos megtisztogatására igen gyakran csak jóval a használat után kerül a sor. A rozsdának keletkezését oly módon próbálták meggátolni, hogy a fegyver egyes részeit, elsősorban pedig a csövet nikkelacélból készítették. Minél nagyobb ugyanis valamely acélfajtának a nikkeltartalma, annál kevésbé áll be rozsdásodás. Viszont azonban éppen a fegyvercsövek készítésére szánt acélötvözeteknél, a nikkel hozzáadagolásának azon körülmény szab határt, hogy a sok nikkelt tartalmazó acélfajták nagyon ridegek és nehezen munkáihatók meg. Az egészen nagy, pl. 25°/0

nikkeltartalmú acél ugyan már csak kevéssé rideg és meg is munkálható, azonban rugalmassági határa túl alacsony s ezért a nagy igénybevételeknek kitett lövőfegyverek készítésére alkalmatlan. A föntemlített körülmények érlelték meg a föltalálóban azon gondolatot, hogy nem-e lehetne a fölmerülő nehézségek ellenére is olyan lövőfegyverek készítésére szánt nikkelacélt előállítani, amely egyrészt nagyon ellentálló és eléggé könnyen megmunkálható legyen, másrészt a rozsdásodás ellen is a lehető legjobb védelmet nyújtsa. Ekként jutott föltaláló arra a gondolatra, hogy egy bizonyos százalék-számú nikkel, teljesen megszorított határok között, kell hogy megfeleljen mindama követelményeknek, amelyek az ellentálló képesség-,* megmunkálhatóság- és a rozsdásodás elleni biztosításra vonatkoznak. Hosszas és beható kísérletezés alapján