60971. lajstromszámú szabadalom • Csavarbiztosítás
A biztosítás (1. ábra) egy célszerűen hatoldalú (P) acéllemezből áll, melyből az (L) lyuk van kicsákozva. E lyuknak (H) széle, mely néhány sugárirányú (i) bevágással van megszakítva, spirális vonal alakjában fut, melynek alakja azon orsó átmérőjétől és csavaremelkedésótől függ, amelyre a biztosítás fölcsavarandó. A spirális vonal alakja ugyanis azon vonalnak felel meg, melyet akkor kapunk, ha az orsó csavarmenetének alapvonalát a síkba lenyomva képzeljük. Ha az 1. ábrán föltüntetett biztosítólemezt egy orsóra csavarjuk, akkor a lyukszél összes pontjai erősen a csavarmenet alapjába szorulnak és így oly csavarmenetet képeznek, mely a függélyes vetületben nézve, megfelel a 2. ábra szerinti (L) lyuk alakjának. Itt tehát a lyuk (H) szólének alapja oly kört képez, melynek átmérője egyenlő az orsó magátmérőjével. Az (L) lyuk (H) szélén az (i) kivágások között levő (A) nyelvek erősen a csavarmenetbe szorulnak és a lemez szorosrahúzása után kilincsfogak gyanánt működnek, melyek a biztosítás önműködő oldását megakadályozzák. Ajánlatos a (P) tárcsát külső szélén is fölhajlítani, mint ezt a 3. és 4. ábra mutatja úgy, hogy a tárcsa rugalmassá tétetik. Ezáltal a tárcsa nagyobb merevséget kap ós egyidejűleg a tárcsának a csavarkulccsal való megfogása is megkönnyíttetik, mimellett továbbá a csavaranyára a [3. ábrán (M)] fölfekvő fölülete is csökkentetik úgy, hogy könnyebben oldható. Az 5—8. ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál a biztosítótárcsa nemcsak a spirális vonal alakjában kicsákozott belső rugalmas (A) kilincsfogakkal van ellátva, hanem külső kerületén külső rugalmas (B) nyelvekkel is bír. Az 5. ábra a tárcsát közvetlenül a csákózás után mutatja. A (B) külső nyelvek fölfelé és sugárirányban a csavarorsó felé befelé is meghajlíttatnak, mint ezt a 6. és 8. ábra mutatja. E kiviteli alaknál az edzett bádognyelvek éles szélei kívülről a csavarmenethez fekszenek és pedig azon iránnyal ellentétesen, amelyben a biztosítás szorosra húzatik, mimellett ezek a nyelvek is hozzájárulnak a nem szándékolt meglazuláshoz. Ezek a külső nyelvek bizonyos körülmények mellett jelentékenyen megjavítják az 1—4. ábrában föltüntetett csavarbiztosítás működését, mely utóbbi csak a belső (A) nyelvekkel van ellátva, Magától értetődik, hogy a biztosítás akkor is kielégítő hatással bír, ha csak a külső (B) nyelvek alkalmaztatnak. A 9—11. ábrák szerint az 1—4. ábrák szerinti biztosítótárcsák nagyobb vagy kisebb számban egy csavarmenetnek megfelelő távolságban egymásra vannak helyezve és egy közös, csavaranyaszerű (D) tokba vannak beszorítva. Ezáltal egy önmagát biztosító csavaranya képeztetik, mely rugalmas csavarmenettel bír. A tárcsák egymástóli távolsága, úgy mint a föltüntetett példánál, a csavarmenet egyszerű emelkedésével lehet egyenlő vagy pedig csak minden második vagy harmadik stb. menet használtatik ki, amennyiben alkalmas- szilárdságú (Z) betétek alkalmaztatnak. Az összes itt leírt biztosításoknak működési módja a tárcsagyűrű vagy gyűrűk csekély tömegéhez viszonyítva nagy nyomatékon alapszik, amellyel a rugalmas kilincsnyelvek kényszeríttetnek, hogy a biztosításnak az alátét felé való meghúzásánál a csavarorsómenetbe szoruljanak. Az is nagy jelentőséggel bír, hogy az összes rugalmas nyelvek egyidejűleg kapaszkodnak a csa^ varmenetbe. Az alátétre kifejtett rugalmas nyomás természetesen szintén előnyös. Megjegyzendő, hogy már ajánltattak oly csavarbiztosítások, melyek egy, az orsóra fölesavarandó, köralakú lyukkal biró rugalmas tárcsából állnak. Ezektől a biztosításoktól, melyek összes ismert kiviteli alakjaikban szerkezeti hiányokat mutattak és gyakorlati alkalmazásuk is igen kis mértékű, mindenekelőtt abban különbözik a találmány, hogy a lyuk oly módon van csákozva, hogy széle egy, a csavarmenet alapvonalának megfelelő spirálisba esik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csavarbiztosítás, mely egy rugalmas (P) fémtárcsából áll, mely egy, a csavarorsónak megfelelő (L) lyukkal bír, mely-