60898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bevonattal vagy más üvegrátéttel ellátott üvegtárgyak előállítására

amint bevonatok sajátsága megkívánja. A bevonatokkal el nem látott részeket lehetőleg nem hevítjük, hogy az üvegadagnak a hevítő falaihoz való tapadását megakadályozzuk. A hevítő, mint az üvegtárgyak hevítésére való ismert más berendezések, "a lángban mozgatható és forgatható úgy, hogy amennyiben szükséges, tartalmának egészen egyenletes hevítése érhető el. A hevítőt ismert módon tokban is lehet előnyösen elrendezni, hogy a hevítést kis hőveszteségekkel lehetőleg nagy fokra lehessen eszközölni. A hevítőnek azon részeit, melyeket az említett okok miatt nem kell melegíteni, előnyösen úgy rendezzük el, hogy a tokból kinyúljanak, minek folytán a fűtőláng hatásának nincsenek kitéve. A hevítő falaiban vájatok alkalmazhatók, melyeken át, amint ismeretes, a lángokat közvetlenül a bevonatdaraboknak vagy esetleg az üvegadagnak megfelelően határolt részeire hatni engedjük úgy, hogy ily módon az üvegnek különös elváltozásait létesítjük, pl. tejüvegeket a láng által ért helyeken átlátszóvá tehetünk. Továbbá ismert módon a lángban fémoxidgőzökkel is lehet dolgozni, miáltal a láng által ért helyeken színezések eszközölhetők. Az új eljárásnál a bevonatdarabokkal egyidejűleg külön, a bevonatdarabokon elrendezett díszítési darabokat, pl. könnyen olvadó üvegmasszákat lehet az üvegtárgyra alkalmazni úgy, hogy ezeket a bevonatdarabokon ismert módon mélyedésekben vagy más módon rögzítjük és ezután az üvegadaggal 03 a bevonatdarabokkal együttes hevítés éa az üvegadag fölfúvása vagy rászorítása által egyesítjük. Ha a bevonatdarabok segítségével kiváló vékony vonalakat vagy bonyolódott finom mintákat akarunk létesíteni, oly módon járhatunk el, hogy a bevonatdaraboknak a fúvásnál belül lévő oldalán mélyedéseket alkalmazunk, melyek díszalaknak felelnek meg, ezután az üvegadagot a hevítőben az ily módon kiképezett bevonatdarabokra •csak oly gyöngén fujjuk rá, hogy az a mélyedésekbe nem hatol be, hogy az egyesülés •csak a mélyedéseken kívül létesül és a mélyedések üregekké válnak. Miután az üvegtárgyat a hevítőből kivettük az üregeket borító rétegeket kitördeljük. Az ily módon szabaddá váló alapfölületeket ezután esetleg csiszolás útján szabályos alakba hozzuk vagyis végleg megmunkáljuk. Az új eljárás még egyszerűbb, ha a helyett, hogy a bevonatdarabokat mélyedésekkel látjuk el, a bevonatra átnyomópapiros segítségével a kivájandó díszmintának megfelelő alakban meleg üvegre nem tapadó nyomómasszát viszünk föl. Nyomómassza gyanánt az ezen célra ismert anyagok, pl. kréta, magnézia, gipsz stb. egyikét lehet alkalmazni. Az üvegadag ráfúvásánál a bevonatdarab az üvegadaggal a nyomómasszával ellátott helyeken nem egyesül úgy, hogy összeolvadás csak a díszminta körvonalain kívül következik be. Ha ezután a bevonatdarabot az össze nem olvadt részeknél *lerepesztjük, ismét csak az üvegadaggalösszeolvadt részek maradnak meg. Az üvegadaggal össze nem kötöttbevonat darabok lerepesztésénel foganatosított e két eljárásnak az ismertekkel szemben az az előnye, hogy magukat a bevonatdarabokat vastagra lehet készíteni és az üvegtárgyon mégis nagyon finom díszítéseket lehet alkalr mázni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás bevonattal vagy más üvegrétegekkel ellátott üvegtárgyak előállítására, melynél az üvegadagot vagy üvegbugát fölfúvás által egyesítjük az üvegtárgy külalakjának megfelelő köpenyben elrendezett bevonattal, mire az üvegadagot ismét megmelegítjük és a végleges alakra fújjuk föl, azáltal jellemezve, hogy a bevonatot vagy az ezt alkotó egyes darabokat külön, előre készítjük el és alakjuk és helyzetük biztosítása céljából megfelelő kiemelkedésekkel vagy mélyedésekkel ellátott köpenybe hidegen helyezzük, amelybeit aeokat azutárt 'áz • 'üvegadag befúvása előtt az üvegadaggal való jó egyesülésükre alkalmas hőmérsékletre hevítjük.