60891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogénnek fémekből és vízből való előállítására
Megjelent 1913. évi augusztus ho 30-án. MAGY. ggfe KIR SZABADALMI jg© HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 60891. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás hidrogénnek fémekből és vízből való előállítására. DR BERGIUS FRIEDRICH VEGYÉSZ HANNOVERBEN. A bejelentés napja 1912 augusztus hó 19-ike. Elsőbbsége 1911 október ho 23-ika. Ismeretes, hogy vízgőznek vasra vagy alacsony vasoxidokra való behatása által hidrogént lehet előállítani, ha a reakciót magas hőfokoknál, körülbelül 800°-nál viszszük végbe. Azonban nehéz ily módon nagy üzemben tiszta hidrogént előállítani, mert regenerált vasat, illetve vasoxidot kell al^ kalmazni és a regenerálásnál a vashoz tisztátalanságok jutnak, melyek a hidrogénbe mennek át. Maga a magas reakcióhőfok az eljárás foganatosításánál nem jelentéktelen nehézségeket okoz. Végül az eljárás folyamata azáltal nehezíttetik meg, hogy a reakció csak a vas vagy alacsony vasoxid fölületén megy végbe, mely azonban gyakori regenerálásnál lassankint mindinkább tisztátalanná válik úgy, hogy a vasanyagnak használhatatlanná kell válnia. Azt tapasztaltuk, hogy a reakciót nemcsak magas hőmérsékletnél vízgőzzel, hanem aránylag alacsony hőmérsékletnél, pl. 200—300e -nál csöppfolyós vízzel is keresztül lehet vinni. Ily módon abszolút tiszta hidrogént lehet folytonos áramban előállítani, mert az alacsony reakcióhőfok mellett a vas tisztátalanságai, melyek a regenerálásnál képződnek, ártalmatlanok. Ehhez járul még, hogy a reakciónál a vasnak nemcsak fölülete oxidáltatik, hanem az egész vasanyag a folyós vízzel vasoxiddá és hidrogénné alakul át. Végül még meg kell említeni, hogy a hidrogént a reakcióedényben erősen komprimált állapotban kapjuk úgy, hogy egyrészt reakciótérben lényeges megtakarítást érünk el és másrészt a hidrogén minden további, tehát kompresszorok alkalmazása nélkül gázbombákba tölthető. Világos, hogy ezen eljárás, amelyet különben más fémeknél, pl. cinknél vagy alumíniumnál is alkalmazhatunk, a régebbiekkel szemben jelentékeny műszaki előnyt nyújt. A vas és folyós víz között végbemenő reakciót azáltal is siettetjük, hogy elektrolitikusan vezető anyagokat, mint közömbös sókat, savakat s így tovább, pl. konyhasót) vasklorürt, csekély mennyiségű sósavat a vízben föloldunk. Ha a vizet bomlasztó fémen kívül még más fémet, pl. vörös rezet, nikkelt, platinát hozunk a folyadékkal és magával a fölbontandó fémmel érintkezésbe, a reakció még gyorsabban megy végbe. Foganatosítási példák: 1. Elzárt vasedényben 50 kg. vasforgá-
