60851. lajstromszámú szabadalom • Berendezés röpülőgépek hosszirányú egyensúlyának föntartására

hatunk, de használhatunk más készülékeket, így pl. szárnyaskereket, melyet a vízszintes kiegyensúlyozókat közvetlenül vagy közvetve vezérlő szabályozóval kötünk össze vagy használhatunk a szél relatív sebességét jelző bármilyen készüléket, ezt az anemométert azonban természetesen a különleges célhoz alkalmassá kell tenni, hogy a jelző szerv — mely különben a pilóta ülése mellett alkalmazott beosztás mentén mozoghat — a vízszintes egyensúlyozókat vezérelhesse. Ily szempontból különben a repülés irányára merőleges fölület is anemométernek tekinthető. Az abszolút sebességváltozásai iránt érzékeny szervet valamely a repülés irányában mozgatható inert tömeg képezheti. Ily körülmények között azt mondhatjuk, hogy a találmány, tárgya egy anemométernek és egy mozgó tömegnek az ismertetett célból való kombinációja. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy kiviteli példája van faltüntetve és pedig az 1. ábrán vízszintes metszetben, a 2. ábrán függőleges metszetben, a 3—5. ábrán részletek láthatók. A rajzon föltételeztük, hogy az anemométer mozgásai közben a mozgó tömeget magával viszi és ez a tömeg ezen elmozdulásokat közvetlenül vagy közvetve az egyensúlyozókra viszi át, miközben a mozgásokhoz saját mozgásait is hozzáadja úgy, hogy az egyensúlyozok a két mozgás kombinációjának vettetnek alá. Föltételeztük •továbbá, hogy a vízszintes egyensúlyozókat oly szervomotor vezérli, mint amilyen a 18.532. iktatószámú francia bejelentés (13,400/1911. i. sz. magyar bejelentés) 14. ábráján van föltüntetve, természetes azonban, hogy bármely más szervomotor vagy bármilyen más mozgásátvivő szerkezet is alkalmazható. Az 1. ábrán föltüntetett, a repülés irányára merőleges (1) szárnyat a (41) vezetékekben csúszó (40) rudak tartják. Ezen rudak mindegyike egy-egy (42) csövei van összekötve, mely csövek viszont a (43) vezetékekben csúszhatnak. Mindegyik (42) cső két (44, 45) gyűrűvel van ellátva, melyek között a mozgó (27) súlyt vagy tömeget közrefogó (46, 47) rugók vannak elrendezve. A (27) tömeg a (42) cső mentén, tehát a repülés irányában csúszhat. A cső a (48) horonnyal van ellátva, melybe a meggörbített (49) rúd szabadon behatol; ez a rúd egyrészt a (27) tömeghez, másrészt a szervomotor tojattyújának (29) rúdjához van erősítve. A készülék egyes (49) rúdjai ily módon egyetlen (29) tolattyúrúddal vannak összekötve. A (44) gyűrűk mögött elrendezett (50) rugók az (1) szárnyat előretolják, valahányszor a szél gyengül. Az anemométer ily módon először is mozgásait a mozgó tömeget tartó csőre viszi' át, mely a tömeget magával viszi, ez pedig a (29) rudat elmozgatja. Az anemométer mozgásai ezen rúdra tehát csakis a tömeg közvetítésével vihetők át és világos, hogy a (29) rúd alkalmas elrendezése mellett a mozgások mindig a szárny és a tömeg elmozdulásainak algebrai összegével lesznek egyenlők úgy, hogy a két szerv mozgása a (29) rúdra kombináltan adatnak át. A rajzon (2. ábra) föltüntetett szervomotor az utolsónak említett szabadalmi bejelentésben ismertetettel azonos. A (29) rúd a (30) tolattyút tartja; a (31) dugattyú helytálló és a (32) ponton a készülék vázához van erősítve. A (33) henger test elmozgatható és a (34) rúdban folytatódik, mely a hosszirányú egyensúlyt szabályozó szárnyfölületeket befolyásolja. A tolattyú tokján a (35) nyílás van kiképezve, mely állandóan valamely nyomólégforrással áll kapcsolatban. A (36, 37) csatornák a tolattyútokot a hengerrel kötik össze, míg a (38, 39) nyílások a szabad levegőbe torkolnak. A (29) rúd minden helyzetváltozásával tehát a tolattyú elmozdulása és a nyomóközegnek a (31) dugattyú egyik vagy másik fölülete elé való bocsátása jár. A henger- ennek folytán elmozog és megáll, ha a tolattyú elmozdulásával egyenlő utat írt le. A (34) rúdnak az egyensúlyozókkal való alkalmas összekötése útján az egyensúlyozok minden kívánt mozgását létesíthetjük. A találmány végül a leírt berendezésnek