60742. lajstromszámú szabadalom • Villamos áramkapcsoló

csoló alakjában foganatosított kivitele a mellékelt rajzon van föltiintetve, amelyen az 1. ábra a kapcsoló részeit az áram megszakításának, a 2. ábra pedig zárásának megfelelő helyzetben mutatja, míg a 3. és 4. ábrán az 1. és 2. ábrához tartozó két fölülnézet, az 5. és 6. ábrán sarkvégeknek egy másik kivitele oldalnézetekben látható. A rajzokon (a) a kapcsolótengelyt, (b) ennek fogantyúját, (c) a tengelyre erősített kapcsolótestet, (d, e) és (f, g) pedig a sarkakat jelöli. A találmány szerint a sarkak úgy vannak szerkesztve, hogy normális helyzetükben, vagyis ha az (a, b, c) kapcsolórészek nem volnának jelen, egymással vezetően érintkeznek, amikor is a szükséges összenyomó hatást célszerűen a sarkrészek saját rugalmassága hozza létre. A sarkrészek tehát ez esetben természetszerűleg igen közel feküsznek egymáshoz és végeik az 5. és 6. ábra szerint úgy vannak kiképezve, hogy a szarvas villámhárítók módjára kifelé divergálnak. A (c) kapcsolórész egy szigetelő anyagú testből áll és élein célszerűen le van rézselve. Minthogy a (c) kapcsolótest föladata a találmány szerint csupán az, hogy az (a) kapcsolótengely elforgatásakor a (d, e) sarkakat, illetve kétsarkú kapcsolóknál az (f, g) sarkakat is annyira eltávolítsa egymástól, amennyire ez a biztos árammegszakításhoz szükséges, ennélfogva a (c) test épen ellenkező működést fejt ki, mint az eddigi áramvezető kapcsolótestek és így megfelelően laposabbra készíthető. Magától értetődik, hogy a leírt módon nemcsak egy és kétsarkú, hanem többsarkú kapcsolók is szerkeszthetők és a kapcsolótest a föltüntetett kétszárnyú kivitel helyett több szárnyú, vagyis csillagkapésolókhoz alkalmas kivitelben is készíthető. A jelen találmánnyal tehát az eddigi kapcsolók föntemlített hátrányai meg vannak szüntetve, mert először is a mozgatott (a, b, c) kapesolórésze"k magok az áramvezetésben nem vesznek részt és ennek folytán teljesen szigetelő anyagból készülhetnek, illetve az (a) kapcsolótengelyt nem kell a (b) fogantyútól elszigetelni, másodszor pedig a (c) kapcsolótest a vezetőhíd elmaradása következtében az eddiginél kisebbre vehető úgy, hogy ezen körülmény, valamint a sarkoknak egymáshoz való közelítése folytán az egész kapcsoló jóval kisebb lesz, mint az eddigiek, harmadszor pedig, ha a (c) kapcsolótest esetleg nem működnék, akkor ez az áramhatás fönnmaradásából, például a lámpák továbbégéséből azonnal észrevehető volna. Eltekintve attól, hogy a találmány az eddigi kapcsolók fölsorolt hátrányait megszünteti, még a következő előnyöket is nyújtja : Az áram megszakításakor a szikraképződés az eddiginél hatásosabb módon akadályoztatok meg, mivel a sarkak mindjárt a kapcsolótestnek közéjük való lépése pillanatában eléggé szétválasztatnak. A szikrázás, illetve a szikratűz huzamosabb megmaradása tehát itt lehetetlen, mivel a sarkrészeknek széttolt áramvezető végei az ismeretes szarvas villámhárítók módjára vannak kiképezve, illetve képezhetők ki, ami az eddigi kapcsolóknál nem volt szokásos. Ennélfogva itt elmaradnak mindazon szerkezetek, amelyek kikapcsolás alkalmával az érintkező fölületek hirteleni szétválasztására voltak szükségesek. Minthogy továbbá az áram megszakítása esetén a szigetelő kapcsolótest tartósan a sarkok között fekszik, nem juthatnak más, esetleg vezetőtestek erre a helyre és nem idézhetnek elő veszélyes rövidzárlatot. Könnyen belátható, hogy a találmány szerint mindenféle kapcsolók, tehát például emeltyűs kapcsolók stb. is berendezhetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Villamos áramkapcsoló, jellemezve azáltal, hogy a kapcsoló működtetése alkalmával elmozduló résszel (kapcsolóemeltyűvel, kapcsolótengellyel stb.) egy szigetelőanyagból álló (c) kapcsolótest van összekötve, amely a normális hely-