60739. lajstromszámú szabadalom • Alváz kocsik és más szállítóeszközök számára

való találásánál (6. ábra) a (k, kl) ütközőrugókra azonos hatás gyakoroltatik. Az (n) válaszfal mozgásának nagysága által azonban az (1) rúgó teljesen a helytálló (q) lemez felé szoríttatik úgy, hogy az (n) válaszfal nem mozgathat tovább előre és a (kl) rúgó nem szorítható jobban össze. Ekkor tehát még csak a (k) rúgó nyomható össze, függetlenül a rendszer többi részétőt és a mellső kerék a hátsó keréktől függetlenül emelkedhet, miáltal az egész rendszer további engedékenysége válik lehetővé. Emellett azonban egy pillanatra sem lép föl teljesen merev átvitel. Természetes, hogy az (1) rúgó ezen második esetben is az akadály fölött való elhaladás után az egész rendszert normális helyzetébe igyekszik visszavezetni. A szerkezet hatása főleg az (1, 11) rugók elrendezése folytán még abban is nyilvánul, hogy a lökés nem folytatódhat tartós rázkódtatásban. Az (s, sl) rugók hatása, mint már említettem, főleg abban nyilvánul, hogy az (ml), ill. (m2) ütközőlemezek és (e2), ill. (e3) anyák és rúdfejek között lökéseket gátoljon. Rendes helyzetben a rugók ezen célból kissé össze vannak nyomva úgy, hogy a rúdfejek a lemezekhez szorulnak. Ha ezen rugókat elhagynók és ehelyett az (e) és (el) rudakat az (n) válaszfalig meghosszabbítanók, ill. merev tagokat iktatnánk be a rugók helyett, a lökés fölvétele után és a rudaknak a normális helyzetbe való visszavezetésénél a válaszfalra ütés gyakoroltatnék; ezt az (s, sl) rugók feszültsége gátolja meg. A 4. ábra egy módosított foganatosítási alakot szemléltet. A (c) lengőkarok és (g) karok helyett itt (g4)-nél szögemeltyökkel ellátott (g) karok vannak elrendezve. Az (e, el) vonórudak ezen szögemeltyűk karjaira hatnak. Könnyen kimutatható, hogy ezen berendezés hatása, eltekintve a (d) rugók hatásának hiányától, pontosan ugyanaz, mint az 1—5. ábrák szerinti berendezésé. A mellső keréknek akadályra való találásánál itt is a keret belső vége az akadály nagyságának megfelelő mértékben emeltetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rugóelrendezés, főleg motoros kocsik alvázaira, melynél minden egyes mellső és hátsó kerék közé rugórendszer van beiktatva, jellemezve azáltal, hogy a rugórendszer a rugók két csoportjából áll, melyeknek egyike (k, kl) a kerekeket összekötő rudazatba van behelyezve, hogy a lökések tompítva vitessenek át az egyik kerékről a másikra, míg a rugók másik csoportja (1,11) ezen rudazat és helytálló (q, ql) részek között van elhelyezve és arra szolgálnak, hogy az egész berendezést minden egyes lökés után a normális helyzetbe visszahozzák. 2. Az 1. alatti igényben védett rugóelrendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a rugórendszer vonórúdjai oly emeltyűk egyik karjaihoz vannak erősítve, melyeknek másik karjait közvetve vagy közvetlenül a kere- , kek hordják úgy, hogy a jármű hátsó része megemeltetik, ha a mellső rész akadályon megy át és viszont úgy, hogy a járműtest a pálya egyenetlenségeinél is megtartja közelítőleg vízszintes helyzetét. 3. Az 1—2. alatti igényben védett módon rugózott alváznak egy foganatosítási alakja, melynél a kerék a kocsiszekrényt egy erre erősített lengő (c) emeltyű segélyével hordja, jellemezve azáltal, hogy a lengő emeltyű egyik vége a rugórendszer vonórúdjaival van összekötve, míg másik vége (d) rúgó segélyével a (g) emeltyűre támaszkodik, melyen a kerék ágyazva van. 4. Az 1—3. alatti igényben védett rúgóelrendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az emeltyűkre ható (e, el) vonórudak, az egyik csoport (k, kl) rugóinak (ütköző rugók) közbeiktatása mellett mindkét oldalról mozgatható (n) fallal vannak összekötve, melyet a másik csoport (1, 11) rugói (válaszfal rugók) rugalmasan tartatnak meg két helytálló ütköző között. 5. Az 1—4. alatti igényben védett alváz-