60699. lajstromszámú szabadalom • Tolószerkezet ajtókhoz, asztallapokhoz és hasonlókhoz

emelők forgási pontjait a falon és az ajtón, a tolószerkezet eltolódási és megemelkedési mértékét változtathatjuk. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak egy példaképen választott kiviteli alakja van föltüntetve és pedig az 1. ábra a tolószerkezetet egy tolóajtóval kapcsolatban, oldalnézetben mutatja, az ajtó kezdeti és véghelyzetében, a 2. ábra ugyanazt az 1. ábra A—B vo­nala mentén vezetett metszetben ábrázolja, végül a 3. ábra azon út alakját (pályát) mutatja, melyet az ajtó az emelőknek az eltolási művelet közben történő különböző beállásai folytán leír. A (2) fal mentén eltolható (1) ajtó a (4) csuklópont segélyével a (3) emelőkarral van összekötve, mely a (7) csap útján az (5) emelőkarhoz van csuklósan kapcsolva. Az (5) emelőkar szabad vége a (6) csap körül forgathatóan van a (2) falra ágyazva. A (3) emelőkar (7) csapján túl meg van hosszabbítva és e meghosszabbításának sza­bad végén a (8) csap útján a (9) emelőkar­ral van csuklósan összekötve, melynek sza­bad vége a (2) falon megerősített (10) csap­hoz forgathatóan van kötve. Ezen emelőelrendezés következtében az (1) ajtó (4) csuklópontja a 3. ábrán látható görbe utat írja le, azaz mindenekelőtt emel­kedik, azután vízszintesen halad és erre ismét emelkedik. Pontosan ugyanezen utat írja le az (1) ajtó is eltolódása közben, tehát mindenekelőtt megemelődik, azután víz­szintesen eltolódik és erre újból megemelő­dik. A görbe végpontjai annak (6) közép­pontjától egyenlő távol vannak és a görbé­nek a (6) középponttól való maximális távolságait képviselik. Ha tovább követnők e görbe menetét, ami azonban a gyakorlat szempontjából tekintetbe nem jöhet, azt tapasztalnók, hogy e görbe a (4) végpontok­tól ismét a (6) középponthoz közeledik úgy, hogy az egész görbe körülbelül fekvő nyol­cas (oo) alakjával bír. Ennekfolytán az (1) ajtó a (11) és (12) ütközőléceket sohasem érheti, hanem közvetlenül ezek előtt meg­áll úgy, hogy zajtalan ütközés jön létre. Azon nyújtott (tompa) szög, melyet a (3) és (9) emelők az 1. ábrán pontozott vonalak­kal jelölt helyzetben egymással bezárnak, sohasem akadályozhatja holtpont módjára az ajtó visszamozgatását, mert az ajtó súlya a (4) pontot a görbe vízszintes részébe húzza vissza és ezáltal a (8) csapot mindig fölfelé mozgatja, azaz a (3, 9) emeltyűket ismét befelé hajlítja. Részleteiben a leírt tolószerkezet a leg­különbözőbb módokon lehet kiképezve. A (3) emelők helyett pl. az (5) emelőket lehet fölfelé meghosszabbítani és a megfelelően áthelyezett (9) emelőkkel összekötni. Ter­mészetesen az is mellékes, hogy az emelők az ajtó fölött vagy az ajtó mögött és előtt vannak-e elrendezve. Az utóbb említett két esetben azok az ajtó fájába lehetnek be­eresztve. A (9) emelő helyett azáltal is lehet a (7) csapot mozgási pályájának megfelelően vezetni, hogy egy bádogdarab stb. megfele­lően alakított hasítékában vezetjük azt, melyet a (2) falon erősítünk meg. Vagy lehet a (8) csapot, mely majdnem függélye­sen haladó körívben végez mozgást, vala­mely megfelelő alakú hasítékkal biró test­ben vezetni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tolószerkezet ajtókhoz, asztallapokhoz és hasonlókhoz, azáltal jellemezve, hogy az (1) ajtó stb. egy (3, 5) kettős emelőre van fölfüggesztve, melynek szabad végei egyrészt az ajtóval stb., másrészt pedig a fallal stb. vannak csuklósan össze­. kötve. 2. Az 1. pontban igényelt tolószerkezet ki­viteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (3, 5) kettős emelő (7) forgási csapját hasítékkal bíró bádoglap stb. vezeti, mozgási pályájának megfelelően. 3. Az 1. és 2. pontokban igényelt tolószer­kezet kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (3, 5) kettős emelő egyik karja a (7) forgási ponton túl meg van hosz­szabbítva és ezen meghosszabbítás sza­bad (8) végpontja mozgási pályájának megfelelően vezettetik.

Next

/
Thumbnails
Contents