60686. lajstromszámú szabadalom • Teleszkópikus árbóc
r- 3 " vasakhoz erősített (87, 88) vezetékekben eltolhatók. A (86) sín végei csavarorsókká vannak kiképezve, melyekre egy-egy csavaranya van csavarolva. A (86) sínt a baloldali vége köré tekercselt (89) rúgó tartja a rajzban jelzett helyzetben, a jobboldali sínvég pedig a (82) nyél végére lazán föltolt (90) villa (90') harántdarabján van keresztülvezetve. A (90) villában a (91) kötél tárcsák tengelye van ágyazva. Mihelyt a horgonykötelek által a horgonyra gyakorolt húzóerő nagyobb a (89) rúgó feszültségénél, akkor a (86) sínt a (90') harántrész előre húzza, miközben ez a (87) vezeték révén 90 fokkal elfordíttatik, mire a (85) kengyel támasztékát vesztve, lehajtott peremeivel a (82) nyél (92) fogazatába kapaszkodik és ezzel a (81) lapát és nyele között merev összeköttetés létesül. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Teleszkópikus árboc, mely egy kocsira billenthetően van szerelve, azáltal jellemezve, hogy a legkülső csődarab fenekére erősített centrális oszlopra szerelt lánckerekeken egy végnélküli Gall-féle lánc van átvezetve, mely az alsó lánckerék forgatásával mozgatható, mimellett minden csődarabból egy-egy csap nyúlik a lánc szemei közé, mely csapnál fogva a láne mozgása közben az illető csődarabot magával ragadja. 2. Az 1. igénypontban védett árbocnak egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (41, 42) lánckerekek tengelyei a lánc feszültségének változtathatása céljából eltolhatóan és beállíthatóan vannak ágyazva és a lánc pályájának alsó részén úgy van vezetve, hogy a csődarabokból kiálló (60, 61, 62) csapok csak egymásután juthatnak a lánc hatáskörébe. 3. Az 1. igénypontban védett árbocnak egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az egyes csődarabok alsó végei kúposán kiszélesednek, fölső végeik pedig ugyancsak kúposán szűkülnek úgy, hogy az egyes csődarabok nem húzhatók ki egymásból teljesen, hanem minden cső a rákövetkezőt kihúzása közben magával visz; . 4. Az 1. igénypontban védett árbocnak egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az egyes csődarabok alsó végein lefelé hajló ferde véglappal ellátott (74) reteszek vannak sugárirányban eltolhatóan ágyazva, melyek az árboc kihúzása alkalmával a lánckeréktartó oszlop föl'ső végén elrendezett (75) terelőpofák révén a szomszédos csődarab fölső vége táján kiképzett nyílásokon áttolva ezen két csődarabot összekapcsolják, míg az árboc összetolása alkalmával a másodsorban rákövetkező csődarab által visszatolatnak. 5. Kerékfék az 1. igénypontban védett árboc kocsijához, azáltal jellemezve, hogy a féktuskók egy, a kocsikeretben ágyazott (31) tengelyre tekercselt lánchoz vannak kötve, mimellett a tengelyre egy fogazott kilincskerék van ékelve, melybe két kilincs fogózik, melyeknek egyike a kocsikereten,' a másik pedig a tengelyre lazán szerelt (30) emeltyűn van ágyazva úgy, hogy ezen emeltyűnek az egyik irányban való elforgatása révén a lánc, illetve a fék megfeszíthető, míg az emeltyűnek a másik irányban való elforgatása alkalmával a kilincsek kikapcsolódnak és a lánc, illetve a fék meglazulhat. 6. Horgony az 1. igénypontban védett árboc lehorgonyozására, azáltal jellemezve, hogy egy (92) fogazással ellátott (82) nyélhez csuklósan csatlakozó (81) kapával szintén csuklósan összekötött (84) csatiórád egy, a nyélen elcsúsztatható (85) kengyelhez van kötve, mely a nyél fogazatába fogózva a kapa elfordulását meggátolja. 7. A 6. igénypontban védett horgonynak egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (85) kengyelnek a nyél fogazatával való kapcsolására egy, a vonókötélhez kötött és a nyél mentén eltolhatóan szerelt, rúgóhatás alatt álló lapos (86) sín szolgál, mely a vonókötél laza álla-