60670. lajstromszámú szabadalom • Menetirányjelző készülék automobilokhoz és más effélékhez

— 3 -hogy a jelet a mozgás első részében adjuk és az nyitva marad, míg a rúgó a fék további mozgásánál kitágul. Jelen találmány szerint e célra új készüléket használunk, melyet az 5. ábra tüntet föl. A féklábítótól vagy fékemeltyűtől, vagy mindkettőtől az (58) csövön keresztül az (57) huzal megy át és az (53) tolótárcsa-szektor (56) karján van megerősítve, mely tárcsaszektor (54)-nél az (50, 51) tok (52) tartóján van forgathatóan ágyazva és melynek lefelé való mozgását az (55) pecek határolja. A (60) emeltyű, mely az (53) szektor (66) tolófölületére támaszkodó (61) görgőt hordja, (59) szemölcsben van forgathatóan elhelyezve. A (62) rúgó egyik vége a (60) emeltyűn, másik vége (63)-nál az (53) szektoron van megerősítve. Ez utóbbi megerősítés helyzete úgy van választva, hogy a (62) rúgó mindinkább tágul, ha a (61) görgő a (66) élen végighalad, mindamellett, hogy az él koncentrikus az (54) forgóesaphoz, kivéve azon kivágást, melyben a görgő az 5. ábra szerinti állásban nyugszik. A (60) emeltyű a <65) csövön átvezetett (64) huzal útján a jelzőkészülékben lévő (17) huzallal van -összekötve. Fékezéskor a mozgás első részében az (53) szektort forgatjuk úgy, hogy a <61) görgő a kivágásból a (66) élre lép át. E mozgással szabaddá tesszük az «állj» jelt; a fékemeltyű vagy lábító további mozgásánál a görgő végighalad a (66) koncentrikus élen anélkül, hogy az «állj» jelt megváltoztatná. A (62) rúgó megfeszül és a feszültsége az (53) szektor súlyával együtt visszaforgatja a részeket a megrajzolt kezdő állásba, ha a féket eleresztjük. Az (53) szektor természetesen közvetlenül a fékemeltyűn vagy féklábítón is megerősíthető. A 3. és 4. ábra oly készüléket tüntet föl, melynél a tolókészülék magában a jelzőkészülékben van elhelyezve. A féklábítótól vagy emeltyűtől, vagy mindkettőtől a tokba vezetett (39) huzal a (40) lemezen van megerősítve, melyet a (41) rúgó rendszerint balra húz és mely egy réssel van ellátva, melybe vezetés céljából két (42) pecek nyúlik. A (43) emeltyű, mely (44)-nél forgathatóan van megerősítve, a (47) görgővel ) ellátott (45) karral bír, mely görgő a (40) I lemez fölső emelőélére támaszkodik. A (13) ellenzők ez esetben ismét szomszédos (14) tengelyeken vannak megerősítve, utóbbiak azonban nem kapcsolódnak fogaskerekekkel egymásba, hanem minden tengely (16) karral bír, melyek közül az egyik a tok egyik végén, a másik a tok másik végén van elhelyezve. A (18) rugók, melyek ugyanúgy működnek, mint a 2. ábrán föltüntetett (18) rúgó, az egyik kart fölfelé, a másikat lefelé húzzák. A (16) karokat a (43) emeltyűvel célszerűen rugalmasan vagy engedékenyen kiképezett (46) huzalok kötik össze. E rugalmasság azonban merevebb, mint a (18) rugóké úgy, hogy az utóbbiak előbb nyúlnak, semmint a (46) huzalok menetei kinyúlnának. A (46) huzalok meneteinek céljuk csupán arról gondoskodni, hogy a (40) lemez emelőmagasságának ne kellesen pontosan az ellenzők útjának megfelelnie. A 4. ábra szerint a (48) ütközőpecek föladata az ellenzőknek a menetközben] rázás következtében föllépő lengését meggátolni; ily pecek alkalmazható az 1. és 2. ábra j szerinti készüléknél is. Ha a (39) huzalt a ! fékkel húzzuk, akkor a (40) lemez kiugrása fölfelé nyomja a (47) görgőt és elforgatja a (43) emeltyűt, mely ennek folytán a jobboldali (16) kart fölfelé, a baloldalit pedig lefelé húzza úgy, hogy a (13) ellenzők egyszerre nyilnak. A fékezés mértéke nem játszik azután már szerepet, mert az első forgatás után (a (43) kar nem forog tovább és az ellenzők nyitott helyzetükben nyugalomban maradnak, míg a fékeket el nem eresztjük, mire a (41) rúgó és a (18) rugók a részeket a 3. és 4. ábra szerinti kezdőállásba mozgatják vissza, A (40) lemez megfelel az 5. ábra szerinti (53) Szektornak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Jelzőkészülék automobilokhoz és más effélékhez, jellemezve azáltal, hogy tokja fölső, mintegy félhengeralakúan kiugró vízszintes tengellyel ellátott résszel és az alsó körülbelül félköralakú lapos részszel bír, melyek közül a fölső rész fék-