60646. lajstromszámú szabadalom • Rázószerkezet papírgyártó gépekhez

Megjelent 1913. évi augusztus lió 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 60646. szám. xm/a. OSZTÁLY. Rázószerkezet papírgyártó gépekhez. SCHME1L HUGÓ TŐKEPÉNZES DRESDENBEN. A bejelentés napja 1912 junius hó 5-ike. A jelenlegi papírgyártó gépeknél, a papírban a rostok jó összekúszálódásának elérésére, a gép bizonyos részét az ú. n. rázórészt, oldalról ható erők segélyével, vízszintes irányban ide-oda mozgatják. Ezzel elérni kívánják azt, hogy a rostok jó összekúszálódás céljából, lehetőleg össze-vissza, keresztül-kasul helyezkedjenek el. Ezen oldalról ható erők támadási pontja az ismert gépeknél mindig a melldorong közelében fekszik, tehát ott, ahol az anyag a szita részre fut föl. Ebből következik, hogy a gépszita és az ezt hordó vezetőhengerek és rázósinek oldalirányú mozgása a melldorong közelében a legnagyobb és azután a rázó rész vége felé, a rázó sinek forgási pontja felé mindig egyenletesen csökken. A szitarész oldalirányú mozgása a melldorongnál csak bizonyos határig fokozható, mert egyébként a papirpép a fölfutásnál a túlerős rázás folytán egymásra dobatnék és a gépszita igénybevétele is túl nagy lenne. A szitarész oldalirányú ide-oda mozgásának tehát természetes batár van szabva. Ebből következik, hogy hosszú szitarész esetén a rázás már ennek középső részében is igen gyönge és így a rostok összekúszálására nem hat többé a kellő módon. A jelen találmány célja e hátrány kiküszöbölése, amit azáltal érünk el, hogy a rázó résznek, hosszának két vagy több helyén egyenlő vagy különböző nagy, *de egymástól független kilengéseket adunk a rázó mozgás létesítésére. E célra a rázó sineket, melyek a vezetőhengereket és a szitát tartják, pl. két vagy több részre osztjuk, melyek egymástól függetlenül mozgathatók ide-oda. Maga a szita anyagának rugalmassága folytán követi ezen kisebb-nagyobb kilengéssel végbemenő mozgást! Ekkor pl. a követkeő lehetőségek adódnak: 1. a rázó sinek pl. két részre osztatnak, az első rész önmagával párhuzamosan eltolatik, míg a második részben a sinek a szokásos módon, azaz végpontjuk körül lengő mozgást végeznek. 2. a rázó sinek szintén két részre osztatnak, de úgy rázatnak, hogy az első rész elején a sinek valamivel nagyobb vagy valamivel kisebb mértékben lengenek ki, mint e rész végén, a másik részben azután szintén a fönt jelzett szokásos módon. Mindkét esetben azonban a rázó sinek második részének eleje ugyanolyan kilengést végez, mint a megelőző rész vége. 3. a rázó sinek kettőnél több részre osztatnak és ezek úgy rázatnak, hogy a mell-