60637. lajstromszámú szabadalom • Kapamű talajmegmunkáló gépekhez

Megjelent 1913. évi augusztus lió 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 606B7. szám. X/a. OSZTÁLYKapamű talajmegmunkálógépekhez. HEINRICH LANZ CÉG MANNHEIMBEN. A bejelentés napja 1912 december hó 20-ika. Elsőbbsége 1912 junius hó 3-ika. Az eddigi forgó kapaművel biró talajmegmunkálógépeknél az egyes kapalapok szögvasak segítségül vétele mellett mereven voltak háromszögalakú összekötődarabok végeire erősítve. Ezáltal azonban mindkét rész összeköttetési helyei nagy igénybevételeknek voltak alávetve. Azonkívül kötött talaj esetén a kapalap és az összekötődarab között lévő sarkokban földkrusta rakódott le, mely a munkellenállás megnövekedését vonja maga után, mivel a kapa által levágott földrészeknek ezen földkruszta mentén tova kell esúszniok, már pedig — mint ismeretes — földnek földön való súrlódása nagyobb, mint földnek vason súrlódása. Találmányunk már most ezen hátrányokat a kapákat hordó összekötődarabok különös kiképzése által oly módon küszöböli ki, hogy ezen összekötődarabok két lemezből tevődnek össze, melyek a kapákat hordó végeiken a középsíkból ki vannak hajlítva és a kapákkal együtt egy minden oldalról engedékeny közdarabot képeznek. Csatolt rajzon találmányunk tárgyának példakép vett foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra egy .összekötődarabnak az oldal-, a 2. ábra a hátul-, a 3. ábra pedig az alólnézetet tünteti föl fölerősített kapákkal; a 4. ábra egy. munkakorong oldalnézetet ábrázolja. A (D) korongra fölcsavart (A) összekötődarabok két egymással valamely módon összekötött lemezből állanak, melyek a végeken mindkét oldal felé a középvonalból kihajlított (al) és (a2) szárnyakat képeznek. Ezen két fölhaj lítás előre felé csőrszerűen összefut és egy ívelt, ekevashoz hasonló fölületet képez. A tulajdonképeni (B) kapalapok azután az (al, a2) szárnyakkal alkalmas módon összeköttetnek. Ily módon a kapa és az összekötődarab közé egy minden oldalról engedékeny közdarab iktattatik be, minthogy minden egyes (B) kapalap az (al) és (a2) ívelt fölületek összenyomása mellett nemcsak a hátsó végén a forgástengely felé kitérhet, hanem az (A) összekötődarabhoz képest ferdén is beállhat, mivel például egy a baloldalon föllépő excentrikus nyomás esetén (2. ábra) az (al) ívelt fölület lefelé szoríttatik, az (a2) fölület pedig fölfelé huzatik, mimellett a nyomás megszűnte után a kapalap az eredeti helyzetébe ismét visszarúgózhat. Ezáltal a magában véve merev Rendszernek bizonyos rugalmasságát érjük el, ami