60605. lajstromszámú szabadalom • Átállítható görbített keréktengellyel bíró löveg

tehát a lövegnek öt különböző tüzelőmagasságot adhatunk. A (B) csúszópályatartó hátsó vége két (N) ütközőt hord, melyek a keréktengely középső (Gl) részén megerősített két (R) lépcsős tárcsával együtt működni vannak hivatva. Ezen lépcsős tárcsák mindegyike a tengelyrésszel koncentrikus, a hozzátartozó (N) ütköző szabad végén elrendezett (ni) orr megtámasztására szolgáló öt (rl, r2, r3, r4, r5) ütközőfölülettel bír (1., 2., 5. és 6. ábrák). Az (rl—r5) ütközőfölületek úgy vannak elrendezve, hogy azok az (N) ütköző mozgását és evvel a lövegcső emelkedő mozgását (lejtősségét) a löveg minden tüzelőmagasságánál oly módon határolja, hogy a lövegcsőnek nem lehet oly emelkedést (lejtősséget) adni, melynél a lövegcső a visszafutáskor a talajba ütközhetnék. Ha a löveggel csekély emelkedés mellett akarunk tüzelni, akkor a legalacsonyabb tüzelőmagasságra állítjuk azt be, azaz a keréktengelyt a lövegtalptesthez viszonyítva azon állásba hozzuk, amelyben annak középső (Gl) része függőlegesen a (G) tengelycsapok alatt fekszik (1—ábrák) és a keréktengelyt ezen állásban, a (H) kulcscsapnak a (g2) tengelycsapkarok (g3) furataiba és a lövegtalptestnek ezzel korrespondeáló helyzetbe hozott furataiba való bevezetése által, rögzítjük. Ekkor az (R) lépcsős tárcsák (rl) ütközőfölületei az (N) ütközők pályájában feküsznek úgy, hogy a lövegcsövet csak az 1. ábrán föltüntetett állásig lehet emelni (lejtősre állítani), amelyben a lövegcső a visszafutáskor a talajt nem éri (1. a lövegcsőfenékdarabnak az 1. ábrán eredmény vonallal föltüntetett helyzetét). Ha a lövegcsőnek közepes emelkedést kell adni, azaz olyant, melynél a lövegcsőfenékdarab még a visszafutás befejezte előtt a földbe ütköznék, ha a legalacsonyabb tüzelőmagasságot megtartanók, akkor kivesszük a (H) kulcscsapokat, a keréktengelyt az 5. ábrán látható állásba elforgatjuk, amelyben ugyanis a (g2) tengelycsapkarok (g5) furatai födik a lövegtalpfalak furatait és végül a keréktengelyt a löveg' talptesttel a (H) kulcscsap által rögzítjük. A keréktengely középső (Gl) része ekkor a. (G) tengelycsapokkal egy magasságban van, azaz a löveg közepes tüzelőmagasságra van beállítva. Ekkor az (R) lépcsős tárcsák (r3) ütközőfölületei fekszenek az (N) ütközők pályájában úgy, hogy a lövegcső egészén az 5.- ábrán látható állásba emelhető4 Ha a lövegcsőnek a legnagyobb emelkedést akarjuk adni, akkor a löveget a legmagasabb tüzelőállásra állítjuk be (6. ábra), amelyben a (g2) tengelycsapkarok (g7) furatai födik a lövegtalpfalak furatait. Az (N) ütközők pályájában ez esetben az (R) lépcsős tárcsáknak a (Gl) tengelyrészhez legközelebb fekvő (r5) ütközőfölületei fekszenek. A lövegnek az említett három tüzelőmagasságon kívül még két középállása is lehetséges, melyeknél a (g2) tengelycsapkarok (g4) vagy (g6) furatai jönnek födőhelyzetbe a lövegtalpfalak furataival és ennek megfelelően az (r2) vagy az (r4) ütközőfölületek fekszenek az (N) ütközők pályájában. Ha a lövegcső az éppen beállított tüzelőmagasságnak megfelelő legnagyobb emelkedéssel bír, amint az pl. az 5. és 6. ábrákon föl van tüntetve, akkor a tüzelőmagasságot csak az emelkedés csökkentése után szabad csökkenteni, mert ellenkező esetben a tüzelőmagasság csökkentése után a lövegcső fenékdarabja még visszafutásának befejezte előtt a talajba ütköznék. Ezen föltétel be nem tartását az (R) lépcsős tárczák (rl—r5) ütközőfölületei között lévő (r6, r7, r8, r9) átmeneti fölületek (lépcsők) akadályozzák meg (2. ábra), melyek az (N) ütközők (nl) orrának (n2) fölületeivel együtt záróművet alkotnak, amidőn ezen fölületek egymásra fekszenek. Ezáltal a tüzelőmagasság csökkentése csak akkor válik lehetségessé, ha az (n2) fölületeknek az (R) lépcsős tárcsák megfelelő (r6—r9) átmeneti fölületeivel való kapcsolódását megszüntettük, azaz miután a lövegcsövet, már annyira sülyesztettük, hogy a visszafutó lövegcső fenékdarabja a talajba nem ütközhetik.