60591. lajstromszámú szabadalom • Karburátor belső elégéssel működő erőgépekhez

2. ábrán az 1. ábra A—B vonala szerint vett keresztmetszete, a 3. ábrán pedig az 1. ábra C—D vonala szerint vett keresztmetszete. A rajzon ábrázolt berendezés négy köz­pontos, üreges (a, c, d, e) hengerből áll melyek a (q, r, s) gyűrűs kamrákat képezik. A (q) kamra a jobboldali végén részben zárt, de födelén több, pl. hat nyilás van alkal­mazva, melyekhez a (k) csövek csatlakoz­nak ; ezen csövek a (q) kamrát a külső (w) födélben lévő, a külső levegőbe vezető nyí­lásokkal kötik össze. A (q) kamra baloldali végén födéllel van ellátva, melyen a köz­ponti (a) hengerbe vezető (h) cső hatol át. Az (a) hengert éghetetlen, hővezető anyagból pl. fémhálóból álló (b) szűrőréteg vagy fém­reszelékréteg vagy kis fémgolyókból, fém­forgácsokból, fémhulladékokból és effélék­ből álló réteg veszi körül, melyet háló vagy efféle tart össze és melynek a fölső részén lévő kiszélesbítésén vagy bordáján a (t) lyu­kakkal ellátott, kis átmérőjű (f) cső hatol át. Az (f) csőnek lefelé hajlított meghosszab­bítása a (g) tartályban végződik, mely kar­buráló folyadékot tartalmaz és melyben ezen folyadék fölszínét állandó (m—n) magasság­iban tetszőleges alkalmas berendezés tartja. Az (m—n) folyadékfölszín az (f) cső vízszin­tes része alatt fekszik, a (g) tartály tartalma pedig légköri nyomás alatt áll. A (q) kam­rának a baloldali végéhez közel lévő nyílá­sához az (i) cső csatlakozik. Az (s) kamra a jobboldali végénél lévő (j) cső útján a külső levegővel közlekedik, baloldali végén pedig a levegőtől a (z) födél által van elzárva, mely a (c) henger falá­val van összekötve, de az (s) kamra belseje ezen végénél az (u) csatorna útján az (r) kamrával áll összeköttetésben; az (r) kamra az ellenkező végén az (a) henger belsejével közlekedik. A berendezés működési módja a követ­kező : A (h) csövet a mótor kipuffogó vezetéké­vel kötjük össze úgy, hogy a kipuffogó ter­mékek a nyilak irányában az (a) hengeren haladnak át, ezután ellenkező irányban az (r) kamrán ismét irányt változtatva az (s) kamrán áramlanak át, végül a (j) csövön kiáramlanak. A nagy hőfokú kipuffogó gá­zok ezen keringésük közben az (a) és (c) kamrákat erélyesen hevítik. Az (i) csövet a mótor szívócsövével köt­jük össze úgy, hogy a mótor szívóhatása a (q) kamrában, mely a külső levegővel a megfelelően méretezett kis (k) csövek útján van összekötve, részleges vákuumot létesít. Ezen nyomáscsökkenés következtében a fo­lyadék az (f) csőben fölszáll és a (t) lyuka­kon kiáramolva a (b) réteg üregein saját súlyának hatása alatt átszűrődik. A (b) ré­teg fémanyaga hőgyűjtő gyanánt működik és a hőnek az átszűrődő folyadékra való átvitelre nagy fölületet nyújt. A (k) csövek útján átszívott levegő az (i) csőbe vezető útján részben a (b) réteg körül, löszben rajta át halad végig. A folyadék elpárolog és a levegővel keveredve ezt karburálja. Rendes működés közben a (b) réteg nemcsak alsó részében, de egyáltalában nincsen folyadék­kal telítve, mert a folyadék azonnal elpá­rolog, a mint a fémes tömegre szivárog. Ha a mótor megáll, az (f) csőben lévő folyadék a (g) tartályba visszacsepeg. Könnyen párolgó szénhydrogének hasz­nálata esetén a karburátort nem kell elő­melegíteni, mert aközönséges hőmérsékletnél fejlődő gőzök elégségesek a mótor megin­dítására. Súlyos szénhydrogének alkalmazá­sánál a karburátort előzetesen hevíteni kell, pl. úgy, hogy a motort könnyebben párolgó tüzelőanyaggal indítjuk meg. Az egyes részek különböző méretei ter­mészetesen a rendes üzemben használt tü­zelőanyag tulajdonságaitól függnek úgy, hogy a táplált mótor számára a kellő fokú és mértékű burálás biztosítva legyen. A karburálás a mótor teljesítményéhez alkalmazkodik. Minél nagyobb a szívóhatás, annál nagyobb a karburáió kamrában a vá­kuum, tehát az (f) csövön átáramló folyadék mennyisége növekszik. Megfelelő mértékben növekszik a fejlesztett hő mennyisége is úgy, hogy a gőzfejlődés a mótor teljesítmé­nyének megfelelő mértékben növekszik. Azáltal, hogy a kipuffogó termékek a karburátor gyűrűs kamráin áthaladnak, ezen

Next

/
Thumbnails
Contents