60588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos és mágneses kapcsolók és hasonlók árammentes be- és kikapcsolásának létesítésére váltakozó áramú üzem közben
k — 2 — Kénytelenek vagyunk átütések ellen biztosított nagy kapcsolókat használni, melyek működtetése nehezebb és a befektetési költségeket lényegesen növelik. A jelen találmány tárgya oly berendezés, mely lehetővé teszi a segédfeszültséget fönntartó résznek a főfeszültségi forráshoz való árammentes kapcsolását, a mit úgy érünk el, hogy a kapcsolandó összeköttetést a kapcsolás tartama alatt árammentesítjük. Ezen új hatás azáltal biztosíttatik, hogy a kapcsolás tartama alatt a (t) transzformátor (eh ) segédfeszültségét nagyság és fázis szerint, kézzel vagy önműködőlég, adott esetben külső folyamatokkal mechanikus vagy elektromos összefüggésben egy eltérő (e'h) feszültségre állítják be. Pl. az 1. ábrában az (1, 2) kapcsolók be vannak kapcsolva és (eh) ^ (e'h) úgy, hogy kiegyenlítési áram keletkezik, mely az (1, 2) kapcsolókon ellenkező irányokban folyik. Mivel azonban a kapcsolón ezenkívül azonos irányban áram folyik Ci át, az egyik kapcsolón az áramok összeadódnak, a másikon egymásból kivonódnak. Ha a kiegyenlítési áram é.p~-el egyenlő, úgy az eredő áram a kapcsolók egyikében = 0. Ezt a kapcsolót tehát kikapcsolhatjuk. Hogy a, két kapcsoló közül melyik legyen árammentes, teljesen attól függ, hogj7 az (eh) feszültség nagyobb vagy kisebb az (e'h) feszültségnél. A találmányt a gyakorlatban különféleképen vihetjük ki, mint ezt példaképen a 2—6. ábrák mutatják. A főtranszformátort és a kapcsolókat csak az 1. és 4. ábrákban tüntettük föl, azonban a kapcsolási vázlatokból kitűnik, hogy ez az ábra rész a 2., 3., 5. és 6. ábrákra is vonatkozik. A 2. ábrán a betűk ugyanazt jelentik, mint az 1. ábrán. Az (s) szekundértekercsnek három (m, m') és (n) elvezetése van, az (m) és (m') pontok közé a (W) ohmikus ellenállást kapcsoljuk, melyen a (K) kontaktus csúszik. Ha az (1) és (2) kapcsolók be vannak kapcsolva, a (K) kontaktust ezen az ellenálláson (m)-től (cn')-ig és visszafelé vezethetjük. A (t) transzformátor szekundérfeszültsége az (e"h) és az (e"'h) maximális értékek között változtatható, mimellettt (e"h ) < (e'h ) < (e'"h ). Most aszerint, hogy a (K) kentaktus (m')-hez vagy (m)-hez közeledik vagy az (1) vagy a (2) kapcsoló lesz árammentes és szikraképződés nélkül kikapcsolható. Az (1) kapcsoló kikapcsolása után, a főfeszültség további szabályozása céljából, hogy az (s) tekercsnek most már szabad végét a (c) vezetékre rákapcsolhassuk a (K) kontaktust úgy kell beállítani, hogy a (3) kapcsoló bekapcsolása után áramot ne vezessen. Ily módon járhatunk el tovább is és könnyen fölismerhető, hogy az (e"h) és (e"'h) feszültségek és az (e'h ) feszültség közötti különbség a (T) főtranszformátor-iáramának, az (e'h) feszültségre vonatkoztatott rövidzárlati feszültségének kell hogy megfeleljen. E 2. ábrán föltüntetett kiviteli példának azonban az a hátránya van, hogy a (W) ellenállást és a (K) kontaktust kell használni. A 3. ábra szerinti kapcsolás lényegesen jobb, mert az (eh ) feszültség a (t) transzformátor (p) tekercsének beállításával változtatható. Ha -az (1) és (2) kapcsolók be vannak kapcsolva, az (I) áram az (s) tekercsen az (5) kapcsoló nyitott helyzetében is átfolyik, mivel a két (s) tekercs fél ampermenetei kompenzálódnak, ellenben az (s) tekercs minden az (1) kapcsolótól a (2) kapcsoló felé folyó áram részére fojtótekercs gyanánt szerepel. Tehát üzem "alatt a (p) priméráramot megszakíthatjuk és az (5) kapcsoló emelőjét az (y) pontról a (z) pontra helyezhetjük, miáltal az (eh) feszültséget (e"h)-ről (e'"h )-ra változtatjuk. A (p) priméráram megszakítása itt jelentéktelen, mert a berendezés olyan lehet, hogy ez az áram csekély legyen, pl. azáltal hogy a (p) tekercset viszonylag magas feszültséghez kapcsoljuk. Ha nz (5) kapcsoló és egyúttal az (U) átkapcsoló használatát el akarjuk kerülni, az (e'h) feszültséget (e"h )-ről (e"'h)-re. azáltal
