60588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos és mágneses kapcsolók és hasonlók árammentes be- és kikapcsolásának létesítésére váltakozó áramú üzem közben

k — 2 — Kénytelenek vagyunk átütések ellen biz­tosított nagy kapcsolókat használni, melyek működtetése nehezebb és a befektetési költ­ségeket lényegesen növelik. A jelen találmány tárgya oly berende­zés, mely lehetővé teszi a segédfeszültsé­get fönntartó résznek a főfeszültségi for­ráshoz való árammentes kapcsolását, a mit úgy érünk el, hogy a kapcsolandó összeköttetést a kapcsolás tartama alatt árammentesítjük. Ezen új hatás azáltal biz­tosíttatik, hogy a kapcsolás tartama alatt a (t) transzformátor (eh ) segédfeszültségét nagyság és fázis szerint, kézzel vagy ön­működőlég, adott esetben külső folyama­tokkal mechanikus vagy elektromos össze­függésben egy eltérő (e'h) feszültségre ál­lítják be. Pl. az 1. ábrában az (1, 2) kap­csolók be vannak kapcsolva és (eh) ^ (e'h) úgy, hogy kiegyenlítési áram keletkezik, mely az (1, 2) kapcsolókon ellenkező irá­nyokban folyik. Mivel azonban a kapcsolón ezenkívül azonos irányban áram folyik Ci át, az egyik kapcsolón az áramok össze­adódnak, a másikon egymásból kivonódnak. Ha a kiegyenlítési áram é.p~-el egyenlő, úgy az eredő áram a kapcsolók egyikében = 0. Ezt a kapcsolót tehát kikapcsolhat­juk. Hogy a, két kapcsoló közül melyik le­gyen árammentes, teljesen attól függ, hogj7 az (eh) feszültség nagyobb vagy kisebb az (e'h) feszültségnél. A találmányt a gyakor­latban különféleképen vihetjük ki, mint ezt példaképen a 2—6. ábrák mutatják. A főtransz­formátort és a kapcsolókat csak az 1. és 4. ábrákban tüntettük föl, azonban a kapcso­lási vázlatokból kitűnik, hogy ez az ábra rész a 2., 3., 5. és 6. ábrákra is vonat­kozik. A 2. ábrán a betűk ugyanazt jelentik, mint az 1. ábrán. Az (s) szekundértekercsnek három (m, m') és (n) elvezetése van, az (m) és (m') pontok közé a (W) ohmikus ellenállást kap­csoljuk, melyen a (K) kontaktus csúszik. Ha az (1) és (2) kapcsolók be vannak kap­csolva, a (K) kontaktust ezen az ellenálláson (m)-től (cn')-ig és visszafelé vezethetjük. A (t) transzformátor szekundérfeszültsége az (e"h) és az (e"'h) maximális értékek között vál­toztatható, mimellettt (e"h ) < (e'h ) < (e'"h ). Most aszerint, hogy a (K) kentaktus (m')-hez vagy (m)-hez közeledik vagy az (1) vagy a (2) kapcsoló lesz árammentes és szikrakép­ződés nélkül kikapcsolható. Az (1) kapcsoló kikapcsolása után, a fő­feszültség további szabályozása céljából, hogy az (s) tekercsnek most már szabad végét a (c) vezetékre rákapcsolhassuk a (K) kontaktust úgy kell beállítani, hogy a (3) kapcsoló bekapcsolása után áramot ne vezessen. Ily módon járhatunk el tovább is és könnyen fölismerhető, hogy az (e"h) és (e"'h) feszültségek és az (e'h ) feszültség kö­zötti különbség a (T) főtranszformátor-i­áramának, az (e'h) feszültségre vonatkozta­tott rövidzárlati feszültségének kell hogy megfeleljen. E 2. ábrán föltüntetett kiviteli példának azonban az a hátránya van, hogy a (W) ellenállást és a (K) kontaktust kell hasz­nálni. A 3. ábra szerinti kapcsolás lénye­gesen jobb, mert az (eh ) feszültség a (t) transzformátor (p) tekercsének beállításával változtatható. Ha -az (1) és (2) kapcsolók be vannak kapcsolva, az (I) áram az (s) tekercsen az (5) kapcsoló nyitott helyzetében is átfolyik, mivel a két (s) tekercs fél ampermenetei kompenzálódnak, ellenben az (s) tekercs minden az (1) kapcsolótól a (2) kapcsoló felé folyó áram részére fojtótekercs gyanánt szerepel. Tehát üzem "alatt a (p) primér­áramot megszakíthatjuk és az (5) kapcsoló emelőjét az (y) pontról a (z) pontra helyez­hetjük, miáltal az (eh) feszültséget (e"h)-ről (e'"h )-ra változtatjuk. A (p) priméráram meg­szakítása itt jelentéktelen, mert a berende­zés olyan lehet, hogy ez az áram csekély legyen, pl. azáltal hogy a (p) tekercset vi­szonylag magas feszültséghez kapcsoljuk. Ha nz (5) kapcsoló és egyúttal az (U) át­kapcsoló használatát el akarjuk kerülni, az (e'h) feszültséget (e"h )-ről (e"'h)-re. azáltal

Next

/
Thumbnails
Contents