60573. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cink előállítására

— 2 -teszi, hogy a kemencében alacsonyabb és „egyenletesebb hőmérsékletet tartsunk fönn, mint ez más föltételek mellett lehetséges volna. Az elektromos kemencét közönséges tűzálló téglákkal lehet bélelni és fölösleges csömöszölt béléseket és tűzálló anyagok, mint magnézia, kovaföld, króm, karborundum keverékeit alkalmazni. Cinkoxydnak tüzelőanyaggal fűtött kemencében szénnel véghezvitt redukciója már ismeretes, ezen művelet célja azonban csak az volt, hogy természetes vagy koncentrált érceket részben dúsítsanak. Az elektromos kemencében ezzel szemben nagy cinkoxydadagokat lehet, kezelni és belőlük tiszta cinket iparilag nagyban lehet előállítani. A kalóriák a kezelendő anyagba közvetlenül és ellenállás nélkül hatolhatnak be, míg az ismert eljárásoknál a hőt kívülről befelé a kemencefalakon és az adagon kellett átvezetni. Ezenfölül a használatos eljárásnál az adaghoz tetemes széntúlmányt adnak, azaz sokkal több szenet, mint amennyi a cinknek az ércből való fölszabadítására szükséges. A reakció lassan, szabálytalanul és tökéletlenül megy végbe, ezenfölül a kondenzálódást megnehezítő-gázok fejlődnek. A cinkgőzöknek cinkfémmé való iparilag keresztülvitt kondenzálása a kohászat egyik legnehezebb föladata. Az elektromos kemencék használhatóságát az a gyorsaság és tökéletesség indokolja, mellyel az a kondenzáció végbe megy. A találmány tárgya az elektrokemeneónek tiszta cink előállítására való alkalmazását teszi lehetővé, amennyiben ezen eljárásnál a cinkgőzök a lehető legcsekélyebb mennyiségű magukkal ragadott gázokkal keverve játnak a kondenzátorba, ahol tiszta cinkfém alakjában csapódnak le. A víz, a szénhydrogének, a szénsav és más oly elgőzölögtethető tisztátlanságok, melyeket a cinkoxyd az elektromos kemencében való kezelés előtt tartalmaz, előzetes hevítés által távolíthatók el; a kereskedelmi forgalomban kapható cinkoxydban és a szénben tartalmazott tisztátlanságok oly csekély mennyiségben vannak jelen, hogy a kemence folytonos üzemét nem gátolhatják, mert ezen tisztátalanságok maradéka oly kevés, hogy azt, amennyiben egyáltalában szüksége3, csak hetek, sőt hónapok ütán kell eltávolítani. A cinkből és szénből álló adagot, melyet előnyösen összetört és finom szemű szitán átszitált állapotban használunk, a kemencébe keverten vagy külön és rétegesen adagoljuk. A réteges adagolás előnye, hogy a kemence táplálása és üzeme megkönnyíttetik' és az egyik vagy másik anyag fölöslege könnyebben kiegyenlíthető. Az elektrokemence hőjét az adagra előnyösen annak fölülete alatt engedjük behatni, hogy a gázok távozását megkönnyítsük. Folytonos üzem elérése céljából a képződő cinkgőzöket célszerűen azonnal képződésük után eltávolítjuk és a kondenzátorban cinkfémmé kondenzáljuk. Az eljárás kivitelére használt elektromos kemence tetszőleges lehet és pedig akár ellenálláskemence, akár fényívkemence, akár pedig indukciós kemence, de ellenállás- és fényívkemence kombinációját is használhatjuk. Legcélszerűbbnek azonban ellenálláskemence használata bizonyult, minthogy az ilyen kemencében a hőmérsékletet pontosan szabályozhatjuk és a levegőt az adag belsejétől távol tarthatjuk, tehát a cink oxidációját és cinkpor képződését elkerülhetjük. Emellett ezen kemencék üzeme és fölállítása a legegyszerűbb és legolcsóbb. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás cinknek elektromos kemencében szén hozzáadása mellett való előállítására, azáltal jellemezve, hogy az elektromos kemencébe cinkoxydot szénnel cinkké redukálunk. 2. Az 1. igényben védett eljárás változata, azáltal jellemezve, hogy a cinkérceket, szükség esetén előzetes pörkölés után, először is cinkoxyd előállítása céljából megömlesztjük, mire a cinkoxydot szénnel együtt tiszta cinkfém előállítása céljából elektromos kemencébe adagoljuk. 3. Az 1. igényben védett eljárás változata, azáltal jellemezve, hogy a cinkoxydot és szenet nem egymással keverve, ha-