60555. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kinematográfiai képeknek természetes szinekben való fölvételére és bemutatására

— 2 -hossza pedig a fölvételi objektívek nagyságához képest vagy a rendes (19 mm-es) alakba vagy a rendesnek másfélszeresétől a kétszereséig terjedő alakba esik. Az utóbbi esetben például a fölvétel úgy eszközölhető, hogy a képek sakktáblaszerűen vannak elrendezve ; ha a filmszalag végig futott mozgásirányát megfordítjuk, a film visszafut, egyidejűleg az objektíveket 180 fokkal elforgatjuk és erre a még meg nem világított filmrészek megvilágítása következik. A mellékelt rajz, melyen néhány foganatosítási alak van föltüntetve, a leírt folyamatot mutatja be; az 1. ábra az objektívek homloknézetét, a 2. ábra a hozzátartozó filmet, a 3. ábra objektívek homloknézetét, a 4. és 5. ábra a hozzátartozó filmet, a 6. ábra a filmnek harmadik foganatosítási alakját mutatja. Az 1. és 2. ábra értelmében a három (1, 2, 3) objektív tengelyével alapján fekvő egyenoldalú háromszög csúcspontjaiban van elhelyezve és pedig úgy, hogy a három részkép rendes szélességű és oly hosszú filmszalagon keletkezik, mely a használatos előretolási mértéknek megfelel. A három részkép tehát egjütt körülbelül 19 X. 25 mm. fölületet foglal el. A részképeket vörös, zöld és kék szinértéküknek megfelelően az (r, g, b) betűk jelzik (1. és 2. ábra). Ha azonban ezen képek különleges vetítésre nagyon kicsinyek volnának, a 3. és 4. ábrán látható foganatosítási alak alkalmazható. Ennél az j objektívek úgy vannak beállítva, hogy kettő a film hosszirányában egymás fölött, a harmadik pedig az előbbi két objektiv tengelyeinek összekötő vonalát felező merőlegesen fekszik; ez esetben például 15 mm. tengelytávolság érhető el és a három részkép oly területet foglal el, mely a használatos filmképek területének körülbelül másfélszerese. Ha különleges vetítésre még ezen képek is nagyon kicsinyek volnának, az 5. ábrán látható elrendezés alkalmazható, melynél azonban tekintetbe kell venni, hogy az objektivtengelyek többé nem egyenoldalú, ! hanem egyenszárú háromszögben fekszenek. Ez esetben a három részkép együtt körülbelül 25 X. 38 mm. területet foglal el. A képelrendezés megválasztása csak az objektívek fényerősségétől, legnagyobb nyílásától és a foglalat méreteitől függ. Az egyes objektívek között természetesen ernyőket kell alkalmazni, melyek csak meghatározott rész megvilágítását engedik meg. Az objektívek előnyösen betolható (4) fényrekesztökkel láthatók el, melyek nagysága a szűrők minőségéhez képest változó. A szűrők példaképen az objektívekre rátolhatok. Sajátságos elrendezést mutat a 6. ábra. Ennél az objektívek szintén egyenszárú háromszögben fekszenek és a filmet úgy világítják meg, hogy előbb a három (r, g, b) részkép- keletkezik és pedig sakktáblaszerű elrendezésben vagyis két-két egymás mellett lévő kép között egy meg nem világított köz marad, melynek nagysága a képnagysággal pontosan egyenlő vagy ennél kevéssel nagyobb. Ha a filmszalag végig futott, még egyszer megvilágíttatik, de csak miután az objektíveket tengelyháromszögük középpontja körül 180 fokkal elforgattuk, úgy hogy csak az első megvilágításnál szabadon maradt (rl, gl, bl) filmrészek kapnak megvilágítást. Ez legegyszerűbben a film mozgásirányának megfordítása által eszközölhető. A film ezáltal a legkedvezőbben használható ki, ámbár a képek valamivel kissebbek. A filmek továbbítását természetesen a j filmalaknak megfelelően kell beállítani, ami semmi nehézségbe sem ütközik. Az így készített képek vetítése céljából az objektíveknek úgy kell egymáshoz ké- . pest beállithatóknak lenni, hogy az egyes képek egymást fedjék. Ez tetszőleges módon eszközölhető és csak finom műszerészet! munkát igényel. A vetítésnél esetleg mikroszkoplencséket is lehet, az objektívek elé kapcsolni. A három objektivtengelynek lehetőleg egymáshoz közel elhelyezése által tényleg a &'teré'oszkopikus és parallaktikus igazítás egészen azaz eltérések felismerhetetlenségéig fokozható még nagyobb arányú nagyítás esetén 1