60499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tovamozgatott szalagok egyenletes beporlasztásra

Megjelent 1913. évi julius hó 31-én. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 60499. szám. XIV/c. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tovamozgatott szalagok egyenletes beporlasztására. LOEBEL WALTER MÉRNÖK LEIPZIGBEN. A bejelentés napja 1912 janius hó 2l-ike. Papir-, szövet- és más szalagokat mind•ezideig nem sikerült porlasztás által egyenletesen megfesteni vagy impregnálni, mert az így megfestett szalagokon sávok keletkeztek, a mennyiben a porlasztóhoz közelebb eső részek sötétebbre festődtek, mint a távolabbiak. Ugyanis már keskenyebb szalagok esetén is több porlasztót kell a szalag. alatt vagy felett egymásmellé elrendezni és mivel a színárnyalat a fölvitt föstőanyag mennyiségétói, ez pedig jelen esetben a porlasztófuvókátőJ való távolságtól függ, a szalagon ^.nnyi világos és sötét sáv lesz, a hány porlasztófuvókát alkalmazunk. A sávképződést elősegíti azon körülmény is, hogy a porlasztófuvókákat sohasem lehet teljesen egyenlően beállítani. Ép ily tökéletlen azon eljárás is, melynél a szalag vezetési irányában forgó szóróhengereket vagy szórókeféket alkalmaznak, mert gyakorlatilag kivihetetlen, hogy a szórófolyadékban forgó henger vagy hengerkefe folyton egyenlő mennyiségeket szórjon a szalagra. Ezen hátrányokat elkerülendő a találmányom szerinti eljárásnál a szalag egy centrifugális porlasztóhoz képest koncentrikusan vezettetik és a szalag a szórósugárútját keresztezi. Míg tehát a porlasztósugarak körben forognak, a szalag a szórókörhöz képest koncentrikusan, ferde síkban vezettetik, miáltal nemcsak az éretik el, hogy a beporlasztandó fölületnek minden pontja ugyanoly sugárnyaláb keresztmetszetet metsz, hanem a szalagot egész szélességében ugyanazon porlasztott sugár találja. A sávképződés ily módon teljesen elkerültetik. A mellékelt rajzon a találmányom szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek egy példaképem kiviteli alakja van feltüntetve. Az 1., 3. és 4. ábra az összelrendezés vázlatos, részben metszet oldal- fölül- és elölnézete, a 2. ábra pedig egy kúpos porlasztó nézete. A megfestendő (d) szalag az alsó (a) dobról állandóan egyenlő sebességgel a felső (b) dobra csévéltetik át. Ezen (d) szalag a (g) tartó vízszintes (g1

) karja és a (]|) tartó közötti ívelt (i) iiyílá-. son vezettetik keresztül, melynek görbülete, a (k) porlasztóhoz koncentrikus. Porlasztó gyanánt pl. egy gyorsan forgó (k) szórótányér alkalmazható, melynek kö-