60491. lajstromszámú szabadalom • Dugattyú folyadékhűtéssel

Megjelent 1913. évi juiius h<» 31-én. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 60491. szám. V/d/2. OSZTÁLY. Dugattyú folyadékhűtéssel. JUNKERS HUGÓ TANÁR AACHENBEN. A bejelentés napja 1912 december hó 3-ika. Elsőbbsége 1911 december hó 4-ike. A találmány oly gépekre vonatkozik, amelyéknél az ide-odamenő dugattyú folyton megújuló egyoldalú megmelegedésnek és egyidejűleg nagymérvű mechanikai igénybevételnek van kitéve, mint pl. explóziós gépeknél, égési erőgépeknél, kompresszoroknál és más hasonlóknál. A dugattyúfenék erős fölmelegedése és az egyidejűleg bekövetkező nagymérvű igénybevétel föltétlenül szükségessé tesznek különös eszközöket a melegnek a lehető leggyorsabban való elvezetésére, minthogy különben a dugattyú csakhamar elpusztul. A hő eltávolítása olykép történik, hogy azt a levegőbe vagy a földbe vezetik. Ez lényegileg háromféle módon eszközölhető : 1. Egy a dugattyún keresztűlaramló hűtővízárammal, 2. a levegőbe való közvetlen hőleadással hőkicserélő fölület (bordák vagy más effélék) révén, 3. a hőnek a léggel vagy vízzel hűtött hengerfalakra való átszármaztatása által. Az átáramló víz révén történő közvetlen hűtés körülményes berendezést igényel és az üzemben nehézségeket támaszt a mozgó dugattyúhoz való vízhozzávezetés és attól való vízelvezetés. A hőelvezetésnek második módja sok esetben nem kielégítő annak folytán, hogy a hő csak csekély mérvben megy át a fémből a levegőbe. Ez okból már javaslatba hozták ezen hűtési módnak oly zárt légüres csövek alkalmazása mellett való keresztülvitelét, amelyek részben egy elgőzösítendő és bennők más helyen ismét kondenzálandó folyadékkal vannak megtöltve és amelyek a hűtendő fölületekbe nyúlnak. Teljesen éltekintve attól, hogy egy ilyen berendezés fekvő gépeknél, vagy oly álló gépeknél, amelyeknél a tengely alul van elrendezve, alig alkalmazható, minthogy különösen az utóbbi esetben a folyadék egyáltalán nem is jön érintkezésbe az említett részekkel, sok gépnél már azon okból sem jöhet tekintetbe, mert rendkívül bonyolult szerkezetek szükségeltetnének ahoz, hogy azon helyeket, amelyeken a gőznek kondenzálódnia kellene, alkalmas módon összeköttetésbe hozzuk a levegővel, ill. más hűtőberendezésekkel. Zárt forgattyúszekrény esetén azonkívül a hűtés eme módja csaknem hatástalan is, mert a kondenzációsberendezés bordái csakis a forgattyútokszekrénynek végül már igen meleggé váló levegőjével érintkezhetnek és ilykép a le-