60475. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges csatorna az átfolyási sebességet csökkentő berendezéssel

tömeg a szerkezet fölött folyjék, akkor ez utóbbiban nyílások alkalmaztatnak, hogy ezáltal a szerkezet fölső széle alatt is közlekedhessék a víz és különösen a hordalék átvezetése is lehetővé váljék. Megjegyzendő, hogy ezek a nyílások illetve megszakítások, valamint a szerkezet megerősítő részei a rajzokon nincsenek jelezve. A találmány tárgyát képező berendezés működési módja a vázlatos 4. ábrából látható. Miután az átáramló víz egy szerkezeti részen áthaladt, a képződő vízsugár az alsó határoló fölület által a nyugodt, a szerkezeti rész mögött lévő vízzel lép érintkezésbe. A nyugodt vizet a vízsugár a határoló fölületek között föllépő örvénylés által magával viszi és az áramló vízhez keveri, miáltal a vízsugár lefelé kiterjeszkedik és kinetikai enorgiában jelentékeny veszteség lép föl. Ha az áramló vizet a következő szerkezeti részig követjük, akkor minden magyarázat nélkül világos, hogy a nyugodt vízzel való keverődés folytán lefelé kiterjeszkedett vízsugár egy részének e helyen ismét vissza kell maradnia, és pedig állandó mozgás mellett másodpercenként annyi víznek, mint amennyit a vízsugár a két szerkezeti rósz között fölszívott. E vízmennyiségnek most már a feneken vissza kell mozognia, mimellett az a nyugodt vízzel szintén keverődik és kinetikai energiájának nagyobb részét elveszíti, ami az áramló víz további energiaveszteségét jelenti. Az e tekintetben általam fölállított elméletnek quantitativ eredményeire való részletesebb kitérés nélkül érthető, hogy a kinetikai energiában föllépő, a föntebbiekben vázolt kettős veszteség által két-két szerkezeti elem között az átfolyó víz kinetikai energiája illetve sebessége csökkentetik. A találmány szerinti berendezés hydrodynamikus működési módja tekintetében csupán az jegyzendő meg, hogy .az alsó vízrétegnek a 4. ábrán jelölt keringése nem tekintendő állandó állandó örvénynek, mely fölött a vízsugár tovasiklik, mert a vízsugár által fölszivott nyugodt víz az átfolyó vízzel azonnal keverődik és így a köve kező szerkezeti rész előtt visszamarad vízzel nem azonos, amint azt a grafiki föltüntetésből következtethető lenne. Végül fölemlítendő, hogy a szerkeze részeknek a 2. ábrán B-től E-ig példák* pen föltüntetett íves illetve ferde elrend< zése a következő célokat szolgálja: előszó a fönt kifejtett keverődési jelenségnek harántirányban való támogatását, másod SZÓT, a hordalék tovamozgatásának meg könnyítését és harmadszor, úszó tárgya (jégtáblák) esetleges odacsapódásának méi séklését. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mesterséges csatorna, az átfolyási sebes get csökkentő berendezéssel, jellemezvi azáltal, hogy a csatorna feneke egy gerendaszerű részekből álló rostély — il letve rácsszerű (a—h, A—E) beépítmény nyel van fölszerelve, melynek közeibe] nyugodt víz rétege tartatik vissza, meh fölött az áramló víz rétege súrlódás veszteséggel tovasiklik. 2. Az 1. igénypont szerinti mesterséges csa torna kiviteli alakja, jellemezve azáltal hogy a szerkezeti részek az áramlás irányra harántirányban vannak elbe lyezve (2. ábra A). 3. Az 1. igénypont szerinti mesterséges csatorna kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a szerkezeti részek ívalakban vannak elhelyezve (2. ábra, B). 4. Az 1. igénypont szerinti mesterséges csatorna kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a szerkezeti részek az áramlási irányra ferdén vannak elhelyezve (2. ábra C, D, E). 5. Az 1—4. igénypont szerinti mesterséges csatorna kiviteli alakja, jellemezve áztál, hogy a vizet visszatartó szerkezeti részek fölött egy védőberendezés van elhelyezve, mely egy vagy több (1) hossztestből áll. 6. Az 1 — 5. igénypont szerinti mesterséges csatorna kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a szerkezeti részekben nyílások vannak alkalmazva. (I rajzlap melléklettel.) »AU-A£ RÉSZVÉNVTÁR8A8ÁG NYOMDÁJA BUC APfc* I t£f*