60472. lajstromszámú szabadalom • Indítókészülék higany gőzlámpák, elektromótorok és más effélék számára

részt kontaktuson kívül tartja. Csak midőn az (al) kapcsolófegyverzet az áramerősség csökkenése folytán a (pl) pólustól vissza^ szökik, mimellett azonban az (a2) fegyverzet az előforduló legkisebb áramerősségek-. nél is vonzott állapotban marad, fog kontaktus létesülni, melyet csupán az (8) mágnes biztosít, amelyet a föltüntetett példánál a rövidzárási áram gerjeszt és melynek plpatkóalakot adhatunk. A (pl és p2) pólusok akár ezen (S) mágneshez, akár különböző elektromágnesekhez tartozhatnak, de kiképezhetjük azokat egyetlen mágnespólus megosztása, vagy megfelelő alakítása útján is. A 2a. ábra szerinti foganatosítás! alaknál az áramnélküli állapotban az (a2) fegyverzet (p2) pólusától el van távolodva és súlyánál fogva az (al) kapcsolófegyverzet emeltyűjén elrendezett (KI) kontaktusrészt elszorítja, egyidejűleg az (al) fegyverzet (pl) pólusához emelvén. Az áram a bekapcsolás után az (a2) fegyverzetet fölfelé húzza és az (al) fegyverzetet a (pl) póluson mindaddig rögzíti, míg az áramerősség anynyira nem csökkent, hogy a fegyverzet saját súlya és az (S) elektromágnes-pólus vonzása az (al) fegyverzet eltávolodását okozza, miáltal a kontaktus záródik. Az (8) pólus akár állandóan, akár csak a rövidzárás pillanatában gerjeszthető és pedig ezen célra vagy a főáram, vagy a lángzó, lámpa vagy valamely állandóan bekapcsolt ellenállás kapcsain elágaztatott áram szolgálhat. Végül az (S) pólushoz való külön tekercset is megtakaríthatjuk, ha e pólust a (pl) pólustól elágaztatjuk, amint azt a 2b. ábra mutatja. A (pl és p2) pólusok itt is csak úgy, mint az eddig ismertetett esetekben, akár külön elektromágnesekhez tartozhatnak, akár pedig egyetlen elektromágnes két pólusa gyanánt és végül egyetlen elektromágnes-pólus megosztása vagy megfelelő alakítása útján képezhetők ki. A 3a. ábra szerinti foganatosítási alaknál az (a) kapcsolófegyverzet az áramnélküli állapotban a (b) ütközőn fekszik föl. Nagy áramerősséggel való bekapcsolás alkalmával az (a) fegyverzetet a (p) pólus az (S) mágnes hatása ellenére ezen helyzetben megtartja. Ha az áramerősség bizonyos mértékre sülyed, akkor az (S) mágnes hatása fölülkerekedik és a kontaktus rövidre záródik. A (b) ütköző beállítása és a, (p, S), illetve az (a, p) részek egymástóli távolságának, valamint a fegyverzet súlyának változtatása útján azt az áramerősséget, melynél az átváltozásnak be kell következnie, könnyen beállíthatjuk. Ezen elrendezésnek sajátos hatása a (P) pólusnak az áramerősség csökkenésével fokozódó szórására vezetendő vissza (v. ö. Winkelmann «Handbuch der Physik» II. kiadás, V. kötet, 193—95. oldal). Az (a, p) részek közötti légköz folytán jelentékeny szórás keletkezik, a 3a., ill. 3b. ábrában föltüntetett (S) vasdarab a szóródó erővonalak egy részét fölfogja és miután azoknak száma az áramerősség csökkenésével fokozódó szórás folytán lasabban csökken, mint az (a, p) részek között átmenő erővonalak száma, végül az (S) pólus hatása az (a) fegyverzetre fölülkerekedik. Ugyanazon eredménnyel, mint az (S) mellékpólus, melynek karakterisztika-görbéje a rajta alkalmazott, ellenkező mágnetomótorikus erejű, kis főáramkörű tekercs révén még laposabbá tehető, illetve maximummal látható el, oly elkülönített elektromágnes is használható, melyet vagy a főáram a telítésig annyira mágnesez, hogy annak mágnessége az öszszes előforduló1

áramerősségeknél állandó marad, vagy "a hálózatban lévő mellékáramkörű tekercs állandóan gerjeszt, vagy végül a lángzónái lévő mellékáramtekercs az áramerősség csökkenése alkalmával erősebben mágnesez. A 3b. ábra oly foganatosítási alakot mutat, melynél az (al) fegyverzet egy második (a2) fegyverzettel szilárdan van összekötve úgy, hogy az (S) pólusnak az (al) fegyverzetre gyakorolt vonzását a (P) pólusnak az (a2) fegyverzetre gyakorolt hatása elősegíti, oly célból, hogy nagyobb kontaktusnyomást érjünk el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés higany-gőzlámpák, elektromotorok és más effélék céljaira szolgáló,