60467. lajstromszámú szabadalom • Közúti kocsi mentőkészülék
A mentőkészülék működése tehát a következő : amidőn a test a (18) készülék (15) keretrúdjával érintkezik, a haladó kocsi hatására a mentőszerkezet hátra fordul, a pon- I tozott helyzetbe kerül úgy, hogy a készüléken lévő (29) csapágyban ágyazott (30) tengely a (31) vezetékben hátra csúszik, abban megfekszik. Az ütközés most már tulajdonkép a földhöz igen közel lévő mentőkészülékkél történik, mely a testet alulról támadja, mire az az (1) ütközőlapba, hálóba stb. esik, mely az ütközés eleven erejét fokozatosan megsemmisítve a pontozott helyzetben a testet magában fölfogja. Hogy a készülék a testen könnyebben lecsúszhasson, a (15) keretrúd elé egy gördülőhengert teszünk (11. ábra). A (15) rudat körülvevő (35) karban van a (37) gördülőhenger (36) tengelye erősítve. A külön (37) henger el is hagyható, ha a (35) karban a (36) tengelyt könnyen elforgathatóan ágyazzuk. Ha a készüléket külön erővel forgatjuk a földre, akkor a (12. ábrán) föltüntetett (19) ütközőrudat alkalmazzuk a mentőszerkezet elé, a test érintkezve vele a nyíl irányában benyomja, miáltal az elektromágnes áramkörét a fönt leírt módon zárja és működésbe hozza azt. A testeknek a kerekek alá való jutásának megakadályozására, azok elé a (39) rúdra erősített (38) védőlapot helyezünk a már ismertetett módon úgy, hogy az eléje kerülő test hatására a földre ér, a (40) lánc megfeszül és a testet maga előtt tolja, míg a kocsi megáll. A találmány szerinti mentőkészüléknél tehát a test tulajdonkép nem a kocsi tömegével vagy avval merev összeköttetésben lévő szerkezettel ütközik, hanem annál egy jóval kisebb tömeggel, a készülék tömegével. A készüléket elrendezhetjük a kerekek tengelyével párhuzamosan ahhoz hajlottan vagy szög alatt. Külön összeköttetést létesíthetünk még a kocsivezetőve], hogy ő a készüléket szükség esetén maga is a földre ereszthesse, még pedig vagy kézi vagy gépi erővel, pl* elektromágnessel. A raentőkészüléket úgy szereljük a kocsira, hogy arról bármikor könnyen levehető és könnyen fölszerelhető legyen. Az elektromágnes áramkörének az ütközés pillanatában való zárását fölhasználhatjuk egyúttal arra, hogy a kocsit megállítsa és lefékezze. A föüt ismertetett ütközőfölület igen célszerűen alkalmazható mentő, illetőleg ugróponyva gyanánt. A találmány tárgyának kiviteli alakjai még sokfélekép változtathatók anélkül, hogy a találmány lényege ezáltal változást szenvedne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Közúti kocsi mentőkészülék, jellemezve azáltal, hogy az ütközőföliiletet képező (1) kifeszített ütközőlap a hosszát, függetlenül a rugalmasságától, az ütközés: eleven erejének fokozatosan való megsemmisítése céljából, az ütközés nagyságával arányban maradandóan megnöveli és az ütközőfölületnek oly módon való fölfüggesztése által, hogy az az ütközés pillanatában a kocsi haladási irányával ellenkező irányban fölfelé önműködőlég leng ki a test hatására. 2. Az 1. alatti igényben védett mentőkészülék egy példaképpeni foganatosítás] alakja, jellemezve azáltal, hogy az (1) ütközőlap egyik vagy mindkét végét meghosszabbítjuk az ütközőfölületen túl és (10) rugók hatása alatt álló hengerekre úgy csavarjuk föl, hogy azok az ütközőfölületet állandóan kifeszítve tartsák és a hengereket azoknak és azokkal aa ütközőlapnak bármely pillanatban valórögzítése céljából (8—9) szalagfékkel lefékezzük vagy kilincs és kilincskerékkel látjuk el. 3. Az 1—2. alatti igényekben védett mentőkészülék egy példaképpeni foganatosítási a'akja, jellemezve azáltal, hogy a mentőkészüléket fölfüggesztő és a kocsira erősített (14) pont, a készüléknek nagyobb hátra lengésének elérése céljából
