60437. lajstromszámú szabadalom • Önműködő távbeszélőválasztók elrendezése és kapcsolása

Megjelent 1913. évi július hé 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 604B7. szám. VII/j. OSZTÁLY. Önműködő távbeszélőválasztók elrendezése és kapcsolása. TELEPHON-APPARAT-FABRIK E. ZWIETUSCH & C° G. M. B. H. CÉG CHARLOTTENBURGBAN. A bejelentés napja 1911 április hó 28-ike. Elsőbbsége 1910 december hó 15-ike. A találmány tárgya választók elrendezése és kapcsolása,amelyek önműködő távbeszélőberendezéseknél vezetékeknek összekapcsolására szolgálnak. Az önműködő távbeszélő berendezéseknél használatos választóknak rendesen kontaktusokkal ellátott hengeralakú mezőjük van, melyeken beállítható pl. kiváltható kefékkel ellátott kocsi mozog. Rendesen több ily kapcsolót kötünk össze párhuzamosan ugyanazon előfizető- vagy alállomáscsoporttal és a megfelelő kontaktusokat soronként kábelek útján kapcsoljuk össze egymással. Ily összeköttetésnek azonban azon hátrányai vannak, hogy a kábelek, különösen pedig a kábelből kinyúló huzalok át nem tekinthető huzaltömeget képeznek úgy, hogy könnyen lehet a kapcsolásoknál tévedni, valamint a csatlakozások forrasztásánál már kész forrasztások könnyen letörnek. Ezenkívül majdnem lehetetlen kész berendezésben utólag fölmerülő hibát megtalálni. Ezen hátrányokat jelen találmány szerint azáltal küszöböljük ki, hogy az egyes kapcsolók egymásnak megfelelő kontaktussorainak összeköttetésére lapos szalagkábeleket alkalmazunk, melyek lényegben csak egy huzürétegből állanak. Ezen kábeleket egy ponton egyenesen vagy ferdén hajtogatjuk aszerint, amint a kontaktussorok hossza ép oly nagy vagy nagyobb, mint a szalagkábel szélessége; miután a huzalokat a hajtogatás helyén a szigetelő rétegből megfosztottuk, oly módon fektethetjük azokat a kontaktussorok csúcsaira, hogy minden egyes huzal egyszerűen a megfelelő kontaktuscsúcsra feküdjék. A hajtást előnyösen úgy rendezzük el, hogy a kontaktuscsúcsok a hajtáson belül foglaljanak helyet úgy, hogy a kontaktusmezőből kinyúló csúcsok forrasztásai teljesen kívül esnek és ezért könnyen hozzáférhetők. Oly kapcsolóknál, melyeknek a kontaktusokat befogadó hengeralakú mezőjük és forgatható kapcsoló készülékük van, az egyes kábelek által nem a kefék forgássíkjában fekvő köralakú kontaktussorokat kötjük össze, hanem az ezen síkra merőleges helyzetű egyenes kontaktussorokat. Ez esetben előnyös, ha a kapcsolókat nem úgy, amint az szokásos, vízszintes sorokban rendezzük el, hanem egymás alatt oly sorokban, hogy a kapcsoló készülékek forgómozgása ezen sorrendre merőlegesen történjék. A lapos szalagkábelek, melyek az egyes egyenes kontaktussorokat összekötik,