60428. lajstromszámú szabadalom • Javítások üvegmegmunkáló gépeken

— 28 — egymásután való nyitása által vagy köz­vetlenül a szelepek egyidejű nyitása által vezettük és azután az (522) kibocsátószele­pet hirteten nyitottuk úgy, hogy a munka­darab belsejében lévő összes nyomás kibo­csáttatott. Ezáltal a kész tárgyban az üveg­anyag sokkal egyenletesebben van elosztva, minthogy a nyomás be- és kivezetése az üvegmasszának még igen lágy állapotában történik. így pl. ha a tövis a munkadara­bot átvette és még függélyes helyzetet fog­lal el, akkor a tövishez egymásután két vagy három lökésben vezetjük a magas­nyomású levegőt és az egyes lökések kö­zött a légnyomást a kibocsátószelepen át kieresztjük, mimellett a munkadarab min­den lökés után kagylószerüen lesülyed és szétterjed. Azáltal, hogy az üvegmassza minden lökés után visszanyomul, nemcsak azt érjük el, hogy az üvegmassza a körte falaiban sokkal jobban osztatik szét, hanem azáltal, hogy a hidegebb üveg a munkada­rab melegebb részei felé visszahúzódhatik, még azt is elérjük, hogy a meleg a mun­kadarabban sokkal jobban osztatik szét, miáltal végeredmény gyanánt azt kapjuk, hogy az üvegmasszának a körte falaiban való egyenletes szétosztása sokkal gyorsab­ban megy végbe. Ha a munkadarab alakzása a kikészítő­formákban lényegében befejeztetett és a munkadarab gyorsan a kellő alakot veszi föl, azonban még némileg plasztikus álla­potban van, akkor közvetlenül magas nyo­mást vezetünk be, miáltal a munkadarab végleges alakjára fuvatik és belülről a for­mához szoríttatik, azonban közvetlenül a forma nyitása előtt a magasnyomású levegő bevezetését megszakítjuk és csak alacsony­nyomású levegőt vezetünk be, mely nem képes a körtét tovább fölfújni, de a körte megtámasztására elegendő, ez azért szüksé­ges, minthogy az üvegkörte még annyira plasztikus lehet, hogy a magasnyomású levegő folytatólagos bevezetése által meg­sérülhetne, ha kívül a forma által nincs tovább megtámasztva, másrészt pedig az üvegkörte még annyira képlékeny lehet, hogy lelapul, ha a belső nyomást teljesen megszüntetjük. Ily módon a kikészítőforma nyitásánál az üvegkörte a külső légnyomás­nak van kitéve és belapulás nélkül végle­ges alakját kapja, mielőtt a tövis pofái nyílnak és a kész üvegkörtét szabaddá te­szik. Az 53. ábrán föltüntetett (492) vezetőda­rabok az első vagy fölső magasnyomású szelep nyitására, az (509) vezetődarabok a tövissel közlekedő légcsövekhez vezető ma­gasnyomású szelep nyitására, az (523) ve­zetődarabok a légkörrel közlekedő (522) ki­bocsátószelep nyitására, a (472)vezetődarab a vákuumszelep nyitására és az (533) ve­zetődarab az alacsonynyomású szelep nyitá­sára szolgál. Megjegyzendő, hogy a szelepeket működ­tető vezetődaraboknak pl. 84., 101., 104., 105. és 111, ábrákon föltüntetett elrende­zése nem lényeges, amennyiben a vezető­daraboknak a dob kerületén és egymáshoz képest elfoglalt helyzete a mindenkori kí­vánalmaknak megfelelően változtatható. A föltüntetett elrendezés csak oly példát ké­pez, melyet hatásosnak találtunk. A különböző ágyazófölületek tetszés sze­rinti berendezések segélyével táplálhatok olajjal és lehetőleg az veendő figyelembe, hogy az olaj a gép fölső részéhez vezetes­sék hozzá és önsúlyánál fogva haladjon a különböző ágyazásokhoz. így pl. a legfölsőbb (23) gyűrű (2. ábra) gyűrűalakú csatornát képez, melytől önsú­lyánál fogva olaj halad lefelé a (23) gyű­rűk és a dob fölső (20) szakasza,' valamint a fölső küllőskerék és az utóbbit ágyazó fölületek közé. A gyűrűalakú (11( és (12) hornyok olajat táplálnak azon görgőscsapágyak közé, me­lyeken az alsó küllőskerék forog. Mint azt a 43. ábra mutatja, (532) olajtartányok ren­dezhetők el megfelelő pontokon, melyekből az olaj üregeken át a különböző csúszó­szerkezetekhez csöpög, mely elrendezés azonban csak mellékes jelentőséggel bír, amennyiben e célra különböző berendezé­sek használhatók. A föltüntetett és leírt gép csak példának tekintendő és részleteiben sincsen a leír-

Next

/
Thumbnails
Contents