60413. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkövekből összerakott utcaburkolat előállítására

- 2 -Hek, melyek dacára a keskeny hézagoknak, a kiöntő massza tartófölületét és a burkolat tartósságát előnyösen növelik és a hézagok kiöntésénél a kiöntő massza biztosan a műkövek közé hatol. A műkövek és a kiöntőmassza ezen tulajdonságai következtében az utcaburkolat előállítása után repedések és a műkövek érintkezési fölületein a héza-gokban lévő kiöntő massza oldódása neói következhetnek be. Az ily módon előállított utcaburkolat állandóan egységes és teljesen homogén fölület kinézésével bír, melyben a változó hőmérsékleti és időjárási viszonyok kárt nem okozhatnak, mert az elváltozásokat elősegítő tényezők hiányoznak. A műkövek előállításához a gránit, bazalt, porfir és hasonló kemény kőzetek alkalmasak. Kötőanyag gyanánt úgy a műkövek •előállításához szükséges zúzott kőhöz, mint a kiöntő masszához kátrányokat és bitumeneket, természetes vagy mesterséges aszfaltot, különböző kátrányfajok és természetes vagy mesterséges aszfaltok elegyét, kolofoniumot vagy hasonló gyantákat választhatunk, sőt kátrány ke veréket vagy különböző megfelelő sókat és bázisokat is'alkalmazhatunk. A jelen találmány szerint előállított műköveket sima vagy simára hengerelt alapon keskeny közökkel célszerűen téglakötés szerint egymás mellé helyezzük. Ha a formakövek elhelyezése megtörtént, a magas hőmérséklet által hígfolyóssá tett különleges kiöntő masszát közvetlenül a kövek közötti lehetőleg keskeny hézagokba öntjük. Ezáltal, mint az már említtetett, a műkövek kötőanyaga és az öntőmassza között kisebbnagyobb mérvű keveredés áll be ügy, hogy homogén kötés létesül és oly utcaburkolat keletkezik, mely bár egyes kövekből van •összetéve, teljesen homogén fölület benyomását kelti és a kövek összerakásánál keletkező hézagok el vannak tüntetve. A kiöntő massza beöntése után az egész •utcaburkolafcot még forró kiöntő masszával vonjuk be és seprővel vagy hasonlóval •egyenletesen elosztjuk. Természetesen a kiöntő masszának a hézagokba való beöntése az utcaburkolat bevonásával egy időben történhet. Az utcaburkolat bevonása a találmánynak szintén fontos jellemzőjét képezi. Eltekintve attól, hogy a hézagok egyszerű kiöntése a burkolatnak nem kölcsönöz tetszetős külsőt, az ily módon elkészített utcaburkolat egyáltalában nem sima. A merev állapotban aránylag szilárd kiöntő massza huzamosabb időn keresztül göröngyös marad és ezen egyenlőtlenségek, különösen az utca kevésbé használt részein, pl. a két oldalán majdnem állandóan megmaradnak. Ezzel szemben az új eljárás szerint előállított utca, mely utólag a kiöntő masszával teljesen be lesz vonva, mindjárt az elkészítésnél tetszetős külsőt mutat és teljesen sima és egyenletes. A burkolat csúszósságát és ezzel kapcsolatban a vontatóállatok oly veszélyes csúszását elkerülendő a frissen bevont és még forró burkolatot azonnal meleg homokkal kell beszórni és könnyű kézihengerrel a kiöntő masszába belehengerelni. Minthogy az egész burkolat bevonására a kiöntő masszát a forró állapotban visszük föl, természetesen ugyanúgy, mint a hézagokban, a műkő kötőanyaga megolvad, a kiöntő masszával keveredik és a műköveket tökéletesen szilárdan köti össze, ami által tökéletes, egységes és folytatólagos utcaburkolat keletkezik. Mint előzőleg említtetett, a találmány értelmében a tömbök négy sarokéle vagy a négy fölső éle vagy egyidejűleg a fölső és a függélyesen álló sarokélek a hézagok kiöntésének megkönnyítésére és hogy a kiöntő massza a műköveket hatásosabban köthesse össze, le vannak tompítva. A mellékelt rajz a téglakötésben egymás mellé helyezett műkövek alakját mutatja. A műkövek pl. az 1. ábrán föltüntetett alakúak lehetnek. Látható, hogy a műkő négy függélyes sarokéle le van metszve úgy, hogy a követ nyolc oldallap határolja. A kövek összerakásánál ezáltal az (a) öntőnyílások keletkeznek, melyek a kiöntő massza beöntését jelentékenyen megkönnyítik. A találmány értelmében a függélyes élek letompítása helyett minden egyes kő fölső négy határélót lemetszhetjük vagy legömbölyít-