60390. lajstromszámú szabadalom • Elégési mótorok fúvószerkezete

Megjelent 1913. évi julius hó 23-én. MAGY. KIR SZABADALMI jBjff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 60390. szám, V/d/a. OSZTÁLY. Elégési mótorok füvókaszerkezete. RUNDLÖF ERIK ANTON MÉRNÖK STOCKSUNDBAN. A bejelentés napja 1912 január hó 3-ika. Elsőbbsége 1911 január hó 12-ike. A jelen találmány elégési mótorok és | hasonlók tüzelőanyag- vagy egyéb táplálására szolgáló oly szerkezetekre vonatkozik, melyeknél pl. a tüzelőanyag levegővel vagy más közeggel együtt úgy vezetendő be, hogy a levegő, amikor a fúvókán átáramlik és kiáramlik, a tüzelőanyagba behatoljon vagy azt áttörje. A találmány célja a levegőnek a tüzelőanyagba való hatolását ill. utóbbi áttörését megkönnyíteni, tökéletes elegyítés céljából, továbbá a levegő és tüzelőanyag között intenzív súrlódást létesíteni úgy, hogy utóbbi elporlasztassék. A találmány lényegileg abban áll, hogy a tüzelőanyag-fuvóka vagy a benne elrendezett tüzelőanyagvezeték vagy mindkettő oly kiképezésű, hogy a tüzelőanyag az átáramfáskor forgó mozgást legyen kénytelen végezni. A tüzelőanyag e forgó mozgás folytán a tüzelőanyagfuvóka falaihoz szorul úgy, hogy a fúvókán átáramló tüzelőanyagmennyiség belsejében légritka vagy légüres tér képződik, melybe a levegő könynyen behatol úgy, hogy mihelyt expandálásra lesz módja, porlasztólag hathat. Minthogy a tüzelőanyag forgómozgást végez, míg a levegő e mozgás irányával szöget bezáróan szoríttatik előre, a kettő között erélyes surlódá^ létesíttetik, mely a porlasztást elősegíti. A porlasztást egyébként már a tüzelőanyag forgása is elősegíti. A csatolt rajzon 1. ábra a találmány szerint kiképezett fúvóka egy példáját metszetben mutatja, míg a 2. ábra egy módosított alakot mutat, mely a kisajtolt tüzelőanyagsugarat csőszerűvé alakítja. Az 1. ábra értelmében a készülék a (d) hüvelybe tolt (c) hüvelyből áll. A (c) hüvely külseje egy vagy több (m) spirálhoronnyal bír, melyek a tüzelőauyagvezetékkel közlekedő (e) teret egy vagy több spirális csatornával alakítják. Ha a tüzelőanyag a csatornába szoríttatik, forgó mozgásba jön, melyet a (g) nyíláson való kiáramlása után is megtart. A kiszorított tüzelőanyagsugár e mozgás folytán csőalakot igyekezik fölvenni vagy tényleg csőalakú lesz s a (c) hüvelyből a (k) nyíláson át kiszorított légáram a sugár közepébe lép, a levegő expanziójakor a sugarat porlasztja s részben az említett módon súrlódó hatást fejt ki. A szerkezet úgy módosítható, hogy a spirálhorony nem a (c) hüvelyen, hanem az ebbe illesztett (i) tüzelőtelepen képeztetik ki s a tüzelőanyag a (c) hüvelyben, a levegő pedig az (e) teren át szoríttatik kifelé. A tüzelőanyag ekkor is forgó mozgásba jön s a (g) nyíláson kilépve, szétszóródik és