60384. lajstromszámú szabadalom • Fékezőberendezés gőzekemozdonyok és effélék gombolyító dobjai számára

Megjelent 1913. évi julius hó 23-én. MAGY. KIK. SZABADALMI gM

HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 60384. szám. X/a. OSZTÁLY. Fékezőberendezés gőzekemozdonyok és effélék gömbölyítő dobjai számára. J. KEMNA CÉG BRESLAU/M

GRÁBSCHENBEN. A bejelentés napja 1911 jalins hó 21-ike. Elsőbbsége 1911 májas hó 13-ika. Hogy a gőzekemozdonyok és efélék gömbölyítő dobjai a kötél legöngyölése alkalmával megfékezhetők legyenek, egy önműködő főféket és egy kézzel működtetendő segédféket szoktak alkalmazni. Ez utóbbi egy a gömbölyítő dob közlőművének tengelyén ülő féktárcsából áll, amelynek féktuskója a kézifék rudazatához van kapcsolva. A főféket, mint a mellékelt rajz 1. és 2. ábráján látható, rendszerint egy a (2) gömbölyítő dob (1) fogkoszorújára öntött ~(3) fékgyűrű alkotja, amelyre egy rugóval terhelt (4) fékszalag hatása alatt (a rajzon föl nem tüntetett) féktuskók támaszkodnak. A fékszalag fölső szélén (5) fogak vannak kiképezve (1. ábra), amelyekbe a gépállvány alkalmas helyén forgathatóan ágyazott (6) kilincs kapaszkodik. Ezen kilincs lehetővé teszi, hogy a (4) fékszalag és a (2) dob az 1. és 2. ábrán látható nyilak irányában (fölgombolyítás irányában) szabadon foroghasson, amennyiben a kilincs ekkor a fogak hátlapjain csúszik, míg a fékszalagnak az ellenkező irányban (a legöngyölődés irányában) való elfordulását a kilincs megakadályozza úgy, hogy ekkor csak a dob foroghat és fékezés lép föl. A fölgomolyítás irányában való forgatásnál, minthogy a dob és fék meglehetős gyorsan forog, a zárókilincsnek az egymásután elhaladó fogközökbe való csappanása igen nagy zajt okoz és azonkívül úgy a íékszalag fogazása, mint a kilincs is gyorsan elkopik. Ezen hátrányokat a kilincsnek a fölgombolyítási forgás kezdetén való megemelése által, ami kézzel vagy valamely önműködő emelőszerkezet segélyével történhetik, mindenesetre meg lehetne szüntetni ugyan, de az első esetben a gépész nagyon meg volna terhelve és az üzem megnehezíttetnék, a második esetben pedig a gép szerkezete válnék bonyolulttá. A fékezés továbbá nem egyenletes és attól a helytől függ, amelyen a kilincs a legöngyölődési irányban való forgás kezdetén a fékszalagba kapaszkodik. így pl. ha a kilincs a legöngyölődési iránybán (vagyis az 1. és 2. ábrán látható nyilakkal ellentétes értelemben) való forgás kezdetén a fékszalag (a) elülső végének egy fogába csappan (a szalag elejét és végét a legöngyölődési irány szerint véve), akkor a fékező hatás jelentékenyen erősebb lesz, mintha a kilincs a (b) helyen csappan be, mivel ez utóbbi esetben a (4) fékszalag nem nyomatik olyan erősen a (3) fékgyűrű kerületéhez. Hogy tehát a fékezőhatás mindig kielégítő legyen, a gép kezelő személyzete arra fog