60289. lajstromszámú szabadalom • Kerítés vasvázas téglalábbal és oszloppal

nél raélyebre van beépítve. Az (f) oszlop maga rendesen csak álló téglákból készül, Az oszlopnak magának és tője szilárdságának növelése céljából az oszlop közepén a téglák közé (g) vasrudat falazunk be, mely az alsó végén a tő legalsó két vízszintes téglája közé van begörbítve, fölül pedig a födéltégla fölött kampós egyrészt, hogy a födéltéglát az oszloppal, illetve az oszlopot magát összetartsa, másrészt a (h) tüskés drótnak fölvétele céljából. Az (i) drót vagy (k) farácsozatnak az oszlopokhoz való hozzákötése az 1. ábra jobb-, illetve baloldala szerint a (g) vasrúdon a 6. ábra szerint keresztülvezetett, a drótrácsozat (1) foglalatját körülzáróan áthajlított, vagy a 3. ábra szerint körülfogott, illetve a (k) farácsozat függőleges léceit összefogó vízszintes lécekre szögezett (m) hevederek által történik. Lehet a (g) vasrudat a födéltéglában az 5. ábrán föltüntetetr módon csavarmenettel ellátva egy csavaranyával rögzíteni, illetve az oszlopot a hosszirányban összehúzni, fölül aztán cementtel kiönteni, melybe a (h) tüskés drótot tartó kampót utólag be lehet erősíteni. Ott, hol a kerítésbe ajtót kell beiktatni, csak a hevedereket kell megfelelően alakítani és pedig pl. a 4. ábra szerint, amenynyiben ezen helyen az oszlopból kiálló hevederre ajtócsap'ot szerelünk. Ezen célból az (m) hevederrel párhuzamosan lejebb egy másik, az oszlopba helyezett (g) vasrúddal összekötött, az oszlopból kiálló (ml) hevedert alkalmazunk és a két kiálló (m) és (ml) heveder végére a szükséges (n) ajtócsapot ráerősítjük. Ha erősebb oszlopra van szükség, vagy az (m) hevedereket erősebben kell megerőteni, akkor az oszlop keresztmetszetét pl. a 7. ábrának megfelelően alakítjuk. Nevezetesen az oszlopot pl. az (o, p, q) fekvő és az (r, s, t, u) álló téglák kötése szerint építjük föl úgy, hogy a középen üreg maradjon. A kötésnek ily módja azért vált szükségessé, azért nem lehetett t. i. csak fekvő téglákat — a rendes kötés módjára — alkalmazni, mert máskülönben az (m) heveder számára nem maradt volna hézag melyen keresztülmehetett volna. Az így fölépített oszlop közepén keletkezett üreg sarkaiban egy-egy (g) vasrudat helyezünk el, mire az üreget betonnal, cementhabarcscsal töltjük ki úgy, hogy ez az oszlop különösen ajtóoszlopok és sarkok számára alkalmas. Az (m) heveder a 6. ábrán jelzett módon itt két (g) vasrudat vesz körül és aztán az (r, s) és (t) téglák közötti hézagon kivezettetik. Sarokkötés esetén az (m) heveder a következő hézagokon megy keresztül : (r, s) és (t) téglák között, azután a 7. ábrától eltérően nem a (p) és (q), hanem a (p) tégla mentén a '(p) és (o) téglák közt megy keresztül, derékszöget képezve. Ugyanily módon lehet ezt az elrendezést ajtóoszlopra is fölhasználni. Látható tehát, hogy igen kevés tégla fölhasználással igen erős oszlopokat állítunk elő azáltal, hogy őket vasbetéttel szilárdítjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. i 1. Kerítés vasvázas téglalábbal és oszloj pókkal, azáltal jellemezve, hogy a fekvő és álló téglákból készült lábban az álló és fekvő téglasorok közé szalagvasakat, az oszlopok téglái közé pedig vasrudak&t falazunk be úgy, hogy a láb és oszlop vasbetétei egymást keresztezzék, mimellett ezek a keresztezési helyeken alkalmas módon össze vannak kötve. 2. Az 1. alatt védett kerítés rácsozatának az oszlopokkal való összeköttetése, jellemezve az oszlopok tégla hézagain keresztülfektetett és az oszlop drótbetétjével összekötött vashevederek által, melyeknek az oszlopból kiálló végeihez a kerités vas- vagy farácsozata hozzá van kötve. 3. Az 1. alatt védett kerítés oszlopainak ajtócsappal való fölszerelése, azáltal jellemezve, hogy a 2. alatt védett hevederek egyik kiálló végére egy ajtócsap van fölszerelve, melyet az alsó végén egy másik, szintén az oszlop vasbetétjével összekötött heveder tart. 4. Az 1. alatt védett kerítés oszlopainak