60250. lajstromszámú szabadalom • Hangtölcsér távbeszélők számára
tuás módon erősíttetik meg és a szájdarab falai felé terjed, hol valamely alkalmas mó-don megerősíttetik. A tengelyirányú (11) nyaláb nemcsak a (6) lyukakon áthaladó (7) dróí és a (12) harántrúd által, hanem más módon is tartható. Ha a szájdarab az (1) távbeszélőadó (2) hangtölcsérébe dugatott, akkor mint ezt az 1. és 3. ábra mutatja, az összesodrott (11) tengelyirányú drótnyalábnak vagy hasonlónak külső vége az (1) távbeszélőadó (3) szitájának közelében fekszik, azonban a részek közé egy dróthálóból vagy szövetből vagy hasonlóból álló (13) szita iktattatik, hogy a nedvességnek a készülék membránjára való átvitele megakadályoztassék, mely átvitel a készülék működésére hátrányos lenne, minthogy a készülék fölületén oxydálódások képződhetnének. A drótelrendezésnek az a föladata, hogy a hangokat az adó membránjához lehető közel vezesse és egyidejűleg nedvességrészecskéknek a membránhoz való jutását megakadályozza. A 7. ábrán vázlatosan rajzolt kiviteli példánál a (4) száj darabnak nehezen hozzáférhető távbeszélőadóknál való alkalmazása van föltüntetve. Itt a (4) szájdarab egy hajlékony (14) tömlő egyik végével van összekötve, melynek másik vége az (5) gyűrűt tartó (15) összekötőrésszel van ellátva. Ez a gyűrű parafából, kautsukból, bőrből vagy más alkalmas anyagból állhat, vagy rugalmas fémgyűrű vagy hasonló alakjában készíthető, hogy az (1) adó (2) hangtölcsérébe kapaszkodjék. A szájdarab kellő helyzetben való tartására szükséges összeköttetések képezésére más eszközök is alkalmazhatók. A 8—11. ábrákban föltüntetett kiviteli példánál az összesodort (9) drótok elrendezése megváltozott, amennyiben itt a (9) drótok a (7) drót áthajlításaitól egy tengelyirányú helyhez haladnak, hol a (12) harántrúddal vannak összekötve. A 8—11. ábrák szerinti elrendezés egyébként hasonló a föntleírthoz. Mint említtetett, a drótelrendezés más módon is tartható és a (6) légutak elrendezése is más módon foganatosítható, amennyiben azon követelménynek eleget tesznek, hogy a beszélő a lélegzési levegőjét kibocsátják. A 12. és 13. ábrán föltüntetett kiviteli példánál a (7) drótok és az összesodort (9) drótok el vannak hagyva és egyetlen (9) drót van elrendezve, melynek egyik (10) vége a (4) szájdarabon van megerősítve. A drót azonban a száj darab falához lazán is hozzáfekhetik. Ez a drót méhkaptár alakú vagy kúpos vagy más alkalmas spirális alakjában van tekercselve és másik végén a tengelyirányban fekvő (16) füllel van ellátva, melynek segélyével a (12) harántrúdra erősíttetik. A drót azonban e helyen más módon is tartható. Az elrendezés egyébként ugyanaz, mint a föntleírt. A 14. ábra szerinti kiviteli példánál a szájdarab olymódon van elrendezve, hogy a távbeszélőadó különleges alakú, és pedig tehénszarvalakú hangtölcsérénél alkalmazható, mely alak mellett az (5) gyűrű vagy hasonló, a fönt leírt megerősítés segélyével a szájdarabot nem tartaná biztosan helyzetében. Hogy már most ez lehetővé váljék, a (4) szájdarab rugalmas (18) szalagokkal van ellátva, melyek a (2) hangtölcsér szélébe fogódznak, mimellett a szalagok nyomódarabok gyanánt szolgáló (19) meghoszszabbításokkal vannak ellátva, melyek segélyével a szájdarab a (2) hangtölcséren kényelmesen rögzíthető, vagy eltávolítható. E kiviteli példánál a távbeszélőadó (2) hangtölcsére és a (4) szájdarab között a levegő részére a (17) kivezetőút marad szabadon, mely a szájdarab (6) légútja helyett vagy ezekkel együttesen hasznosítható. A 15. ábra oly (4) szájdarabot mutat, mely nincs (6) lyukakkal vagy légútakkal ellátva és a szájdarab rugalmas (5) nyelvek segélyével rögzíttetik a távbeszélő (2) hangtölcsérében, mely rugalmas nyelvek olymódon vannak elrendezve, hogy a levegő kivezetésére szükséges (6) útat szabadon hagyják. A 16. ábra oly kiviteli alakot tüntet föl, mely a (6) légutak hasonló elrendezésével bír, azonban itt az (5) gyűrű csavarrúgó alakjával bír, hogy a (4) szájdarab a távbeszélőadó (2) hangtölcsérében rögzíttessék.