60248. lajstromszámú szabadalom • Tehermentesített csőkompenzátor

tömítéshez azonnal hozzáférhetünk anél­kül, hogy a kompenzátort a vezetékből ki kellene bontani. Az azelőtt szükségelt (d2) tömítés a hozzátartozó szorítógyűrűvel együtt teljesen elmarad,, ami nyilvánvalóan további, nem lényegtelen egyszerűsítést jelent. Ha most a (d) tömítést az (e) szelence útján nyomás alá helyezzük, mimellett a (c) süveg ismert módon a rajzon föl nem tüntetett, a hüvely és annak szabad végét körülvevő tokrész, illetőleg ezen tokrész és a szomszédos plungerrész közötti tömítésre szoríttatik, úgy a (d) tömítés nemcsak az (a) plungerhez, hanem a (b) tok, illetőleg a <b') belső tokfalhoz viszonyítva is eltolódik, de a részek közötti áthatlanság változatla­nul fenmarad és egyetlen tömítés által mindezen részek között teljes áthatlanságot létesítünk. Még egyszer megemeljük és ki­emeljük, hogy ezt a tömítést a legegysze­rűbben és a legkényelmesebb módon utána­húzhatjuk vagy adott esetben pótolhatjuk anélkül, hogy a kompenzátort a csőveze­tékben lévő helyéről el kellene távolítani. Ez a tény, kapcsolatban az előzőleg emlí­tett egyszerűsbüléssel és olcsóbbodással stb., azt bizonyítja, hogy a tehermentesített cső­kompenzátor új szerkesztési módja lényeges haladást jelent. Ami magat a plungert illeti, a lényeges eltérés mindenekelőtt abban áll, hogy an­nak belső szabad (a') vége a nyitott (a2) kamrát alkotja, mely a megmaradt plun­gertérhez képest az (a3) fal által van el­zárva. Ez a lezárás tökéletes, mert az (a3) fal nincsen úgy, mint az eddigi kiviteleknél legalább egy nyílásssl ellátva, melyen ke­resztül a plunger főürege a kamaratérrel közlekedett. Ugyanezen okból kifolyólag, mivel az (a3) fal az (a2) kamrát a főüreg­től tökéletesen elzárja, az (a')-nál eddig al­kalmazott födél elmaradhat. így tehát a plunger a korábbi kivitellel szemben lénye­gesen egyszerűbb lesz, előállításához keve­sebb anyagra van szükségünk és ezen meg­takarításon kívül a mostani egyszerűbb •megmunkálás még további megtakarítást jelent. Hozzájárul még ehhez az is, hogy a kompenzátor új alakja kedvezőbb gőzveze­tést tesz lehetővé, mint akkor, amikor az (a3) kamrazárófalnak aránylag elég nagy nyílása volt. Ez a fal, mely az (a') plunger­tár felé nyúlik, a (g'J nyílásokhoz, illetve ezektől elvezető tökéletes gőzvezető fölü­letet alkot, mely nyílásokon keresztül a gőz a kompenzátor egyik végéből a má­sikba jut. Az új kivitel egy további eltérése az, hogy az (a2) kamra oldalfalának vastagsága az (a') nyílás felé csökken. A rajz az egyes részek helyzetét a kompenzátor meleg álla­potában mutatja, a plunger tehát a (b) tok belsejében a legbelső helyzetet- foglalja el. Ha azonban a kompenzátor hideg úgy, hogy egy kis rlará.bbal a tokból kinyúlik, a sza­bad plungervég légvékonyabb (a') része a (c') süveg és a (b') belső tokfal, illetőleg az ezen részek közé szorított (d') tömítés alatt fekszik. A szóbanforgó alkatrészek ilyen helyzeténél az (a3) fal egyrészt a plunger­kamra oldalfalának csekély vastagsága, másrészt mert a gőz az (f') gyűrűalakú tér hatása következtében meglehetősen mélyen a (c') rész alá ér, a gőz átáramlásának megkezdésekor lényegében ugyanolyan gyorsan melegszik át, mint a (c') és (b') részek úgy, hogy teljesen áthatlan lezárás létesül. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tehermentesített csőkompenzátor, azáltal jellemezve, hogy a süveg a plungerka­rima irányában egészen a szemben fekvő tokfal alá meg van hosszabbítva, míg a szelence ugyanolyan mértékben meg van rövidítve és a szelence egye­nes vonalban a süveghez és belső olda­lán a plungerhez szorított tömítést ki­felé a tokhoz szorítja úgy, hogy szo­rítógyűrűvel vagy hasonlóval létesítendő külön toktömítés fölöslegessé válik és a plungertömítés a kompenzátor kibon­tása nélkül utántömíthető és ezt egé­szében megrövidíti, egyszerűsiti és ol- « csóbbá teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents