60204. lajstromszámú szabadalom • Homlokzati burkolat

Megjeleni 1913. évi julius hó lO-én. ma ' ,y; SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 60204. szám. VIII/a. OSZTÁLYHomlokzati burkolat.' IFJ. SCHOMANN JÁNOS OKL. KŐFARAGÓ ÚJVIDÉKEN. A bejelentés napja 1912 julius hó 30-ika. Épületek homlokzatfalát igen gyakran keramittéglákkal szokták kirakni, mivel ez igen tetszetős és araellett tartós burkolat. Hátránya azonban, hogy összeállítása igen nagy gondot és gyakorlatot igényel, amellett pedig meglehetősen költséges. Jelen találmány célja ezen hátrányokat kiküszöbölni, mit azáltal ér el, hogy a homlokzatfal külső oldalát aránylag nagyobb lapokkal borítja, melyek külső oldalukon a keramittéglafalat utánzó kiugrásokkal vannak ellátva olykép, hogy egyetlen ilyen nagyobb lap több, például hat keramittéglának megfelelő helyet föd be, mely körülményből egymagából világos, hogy a munka sokkal gyorsabban haladhat előre. Mivel pedig ezen lapok aránylag vékonyak lehetnek, az ilyen homlokzati falburkolat sokkal olcsóbb. Mellékelt rajzon látható jelen találmány két példaképeni kiviteli alakja : 1. ábra a homlokzati falburkolat előállítására szolgáló lap előlnézetét, a 2. ábra metszetet, az 1. ábra 2—2 vonala szerint, a 3. ábra metszetet, az 1. ábra 3—3 vonala szerint, a 4. ábra az 1. ábrához tartozó hátsó nézetet, az 5. ábra metszetet, az 1. ábra 5—5 vonala szerint, a 6—7. ábrák egy második kiviteli alaknak összetartozó részleteit tüntetik föl, a 8—9. ábrák metszetek, a 6—7. ábrák 8—8, ill. 9—9 vonalai szerint, a 10—11. ábrák a 6—7. ábrákhoz tartozó hosszmetszeteket tüntetnek föl. A találmány lényegében áll tehát egy (b) alaplapból, melynek külső oldalán a keramittéglaburkolatokra emlékeztető (c) kiugrások vannak. Az 1—5. ábra szerinti példánál egx ilyen (b) lap hat darab keramittégla nagyságának felel meg úgy, hogy a dolgozás vele hatszor olyan hamar megy, mint a keramíttéglával. A (b) lapnak hátsó oldalán több (d, e, f) horony van kiképezve azon célból, hogy ezen lapok a szerkezeti falhoz jobban és tökéletesebben legyenek hozzáerősíthetők, illetve tapaszthatok. Jelen példánál (1 —5. ábra) a belső (d, e) hornyok köralakúak, de azok természetesen bármely más tetszőleges alakkal is bírhatnak. Az 1—5. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknak hátránya az, hogy az egyes lapok össze- -illesztésekor az illesztési hézagok látszanak, mivel azok heiyenként a (c) kiugrások közepébe esnek. A 6—11. ábrák szerinti kiv.celi alak ezen