60184. lajstromszámú szabadalom • Mentőkészülék

3 -szolgál a kocsira erősített (32) csap körül •csak a nyíl irányában elfordulható, de ellenkező értelemben a (25) kar által rögzített (24) kar, melyhez a (10) kar (33) csapja támaszkodik a pontozott helyzetben és megakadályozza, hogy az ütközés pillanata után a (10) kar illetve a (8) kar a test hatására az (5) rudazat közvetítésével visszaforduljon. A, (14) áramkör zárása azáltal történik, hogy a (17) kar a kilengése alkalmával a (18) karon elrendezett (16) •fémgyűrűt a (19) vezetékbe húzza, miáltal az a (14) áramkörnek a benne elhelyezett (15) kontaktusai között vezetői összeköttetést létesít és ezáltal az elektromágnes áramkörét zárja, A (15) fémgyűrűt portól, piszoktól a (30) borítóval védjük. A találmány tárgyát képező (2) ábra szerinti mentőkészülék működése a következő : Amidőn a test a (7) előütközőlappal érintkezik, annak hatására a nyíl irányában elmozog, a vele csuklósan kapcsolt (29) vezetékben vezetett (20) rudazat harántirányú <22) rúdja közvetítésével a (17) kart a (31) csap körül kilengeti, ez a (18) kart a (19) vezetékbe húzza, miáltal a (9) csap körül •elforgó (8) kar alól elrántja azt az alátámasztó (27) részét. Ugyanebben a pillanatban azonban a (18) karon lévő (16) fémgyűrű vezetői összeköttetést létesít a (13) elektromágnes (14) áramkörének a (19) vezetékben elhelyezett (15) »asmag a (10) kar közvetítésével a (26) súllyal egyidejűleg az {5) rudazat illetőleg az ütközőfölület alsó részét a föld felé előre tolja. Midőn a (12) vasmag elrántja a (10) kart, ennek (33) pecke elhalad a (32) csap körül a nyíl irányában elforduló (24) lengőkar előtt, mely azonban ellenkező irányban való fordulásában a (35) nyúlványa által akadályozva van, mögé kerül és a (10, 4) ill. (8) kar közvetítésével rögzíti az (5) rudazatot illetőleg a mentőkészüléket, hogy a test vissza ne szoríthassa. Eközben a (7) előütköző, mely a (20) rudazat körül a nyíl irányában elfordulhat, míg az ellenkező értelmű elfordulását a (28) pecek akadályozza meg,, a testtel az ütközőfölület síkjába kerül. Hogy ; az (1) ütközőfölület elég rugalmas legyen, a fölső vége a rugalmasan elrendezett (3) rúdhoz erősítjük, mely rúgó hatása alatt -állván, az ütközés erejét tompítja. A (2) keret fölső részében kiképezett (36) furatba illeszkedik egy (35) rúgó hatása alatt álló és a (3) rúddal összeköttetésben lévő (34) csap, mely a testnek az (1.) ütközőfölülettel való ütközése pillanatában föllépő erőhatásra a rúgó ellenében a (36) furatba nyomul, miáltal az ütközést tompítja. A (7) előütközőlap és az (1) ütközőfölület célszerűen a kocsikerék tengelyével párhuzamos elrendezésű, de lehet attól eltérő elrendezésű is és a földhöz lehető közel elhelyezve. A találmány szerinti mentőkészüléknél tehát a tulajdonképeni ütközés már egy a földön csúszó szerkezettel történik, s az előütközőlap oly Bzerkezetű, hogy a testhez való szorulásánál nem akadályozza meg annak az ütközőfölületre való jutását és megakadályozza, hogy az az ütközőfölületek alá szoruljon. A találmány tárgyának kiviteli alakjai még sokfélekép módosíthatók anélkül, hogy a találmány lényege ezáltal változást szenvedne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Közúti kocsi mentőkészülék, jellemezve oly két részre osztott ütközőfölület által, melynek nagyobb (3—4 közti) része állandóan a kocsi előtt van elrendezve, míg az ennek a földig való kiegészítését képező kisebb része csak az ütközés pillanatában ugrik a kocsi elé és a föld felé. 2. Az 1. alatti igényben védett mentőkészülék egy példaképem foganatosítási alakja, jellemezve egy az ütközésnél teljesen az ütközőfölület síkjába vissza haladó és csuklósan megerősített, csak a földtől fölfelé fordulható (7) előütközőlap által. 3. Az 1. és 2. alatti igényekben védett mentőkészülék egy példaképeni foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a testtel való ütközés hatására (1. ábra)