60166. lajstromszámú szabadalom • Sínkötés

Megjelent 1913. évi iulius hó 9-ón. MAGY. gg-s. KIR. szabadalmi jgh hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 60166. szám. V/a/l. OSZTÁLY. Sinkötés. soós györgy kereskedő nevvarkban. A bejelentés napja 1911 augusztus hó 30-ika. Találmányom tárgya sinkötés, melynek az a célja, hogy két sinszál ütköző végét teljesen biztosan és minden hosszanti és oldalirányú elmozdulást kizáró módon lehessen egymással összekötni, anélkül azonban, hogy evvel a hőmérsékletváltozások által okozott összehúzódás és kiterjedés is meg volna gátolva. A szóban lévő sinkötés szerkezete és fölszerelése aránylag igen egyszerű, szilárd, tartós és hatásos, amennyiben az ütköző sinvégeknek igen megbízható kapcsolását teszi lehetővé, ezenkívül térigénye is csekély, mert a sinkötést a sinvégek megfelelő oly alakításával létesítjük, hogy a sinvégek egymásba fogódzva elreteszelődhessenek. Találmányom tárgyának egy fogan atosítási alakja példaképen a csatolt rajzon látható, hol az 1. ábra két egymással a találmány tárgyát képező sinkötés útján kapcsolt sinvég axonometrikus képe, a 2. ábra pedig az egyik és a 3. ábra a másik sinvég axonometrikus képe. Eme rajzokon (1) és (2) az egymással kapcsolandó két sinszálnak egymásba ütköző vége, egy és ugyanannak a sinszálnak egyik vége az egyik, másik vége pedig a másik * megrajzolt módon van alakítva. A két sinszál (3j sinfeje bizonyos hosszúságú darabon el van vágva úgy, hogy az egyik végén a sinfejben egy (4) bevágás keletkezzék, melynek sík, lejtős (5) belső és görbe (6) külső fölülete van. Ez a két fölület alsó végén a (7) élben találkozik egymással. Az (5) fölületnek körülbelül közepén egy (8) mélyedés van kiképezve, melynek célját később ismertetjük, míg az (5) fölületnél valamivel alacsonyabb (6) fölület fölső élén a lejtős (9) ütközőfölületbe megy át. A sinfej és sinnyak függélyes ütközőfölületén egy függélyes (10) horony van kiképezve, míg a sintalp alul olyan (11) görbe fölület szerint van elvágva, hogy egy (12) válldarab keletkezzék. A,(ll) fölületen a (10) horony a (21) horonyban tovább folytatódik. A másik végén a (3) sinfej akként van elvágva, hogy az a (13) nyelvet alkossa, melynek görbe (14) hátsó fölülete és a (16) kiugrással ellátott lejtős (15) mellső fölülete van. A (14) fölület a lejtős (17) ütközőfölületbe megy át és az egész (13) nyelv akként van alakítva, hogy az a szomszédos sinvég (4) kivágásába beleüljék, amennyi-