60163. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa gyantamentesítésére és földolgozására

. Megjelent 1913. évi .j

úlius hó 7-én. MAGY. ^ KIR. szabadalmi |bb hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 60163. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Eljárás fa gyantamentesítésére és földolgozására. d. rosenblum cég, brech leon okl. mérnök és tyborowski edmund mérnök varsóban. A bejelentés napja 1912 április hó 3-ika. A találmány friss faanyagnak további | mechanikai és kémiai földolgozásra és megmunkálásra alkalmassá tételével és egyúttal a gyanta és terpentinolaj tartalom hasznothozó értékesítésével foglalkozik. Már számos eljárást javasoltak a fa gyantameiitesítésére, illetőleg nemesítésére olyképen, hogy a fát huzamosabb ideig gő- [ zölték vagy oldószerekkel (pl. benzin és alkohol keverékével, terpentinolajjal stb.) kezelték. Annál az eljárásnál, mely a fának vízgőzzel vagy forró vízzel való kezelésére vonatko7ik, természetesen elegendő gyantamennyiséget nem is akarunk és nem is tudunk kapni, mivel a fának csupán vízgőzzel vagy forró vízzel való kezelése többnyire csak rövid ideig tart.és nyomás behatása nélkül történik. A gyantaoldó vagy kivonószerekkel való kezelésnél ezzel ellentétben a fát szárítani kell és a vegyszereknek nagy mennyiségben való fölhasználása szükségeltetik. A kísérletek, melyek a jelen találmányhoz vezettek, azt mutatták; hogy a fának gyanta- és zsírszerű alkatrészektől való megszabadítását és ezáltal a nemesítését elérhetjük és egyúttal a savakkal való kezelésre vagy mechanikai megmunkálásra, pl. köszörülésre alkalmassá tehetjük, a sejt anyag minőségét javíthatjuk, tartósságát növelhetjük és jó szint adhatunk neki, ha a fát víz vagy vízgőz és gyantaoldószerek közös hatásának vetjük alá, mely utóbbiak a vízzel vagy vízgőzzel való emulzió képzésére alkalmassá vannak téve. A faköszö' rület is, melyet az így kezelt és gőzölt fából kapunk, rendkívül világos lesz, mivel a gőzölt faköszörület színárnyzla a fa gyantatartalmától függ. A találmány további előnye abban áll, hogy a fát gyantaoldószerekkel való kezelés előtt nem kell szárítani és a gyantaoldószereket csak rendkívül kis mennyiségben kell fölhasználni. Az eljárást magasabb hőmérsékletnél viszszük keresztül. A fának ilyen folyadék vagy gőzkeverékkel való főzése, illetőleg hevítése által a vízzel vagy vízgőzzel emulziót képező gyantaoldószer a fából a gyanta- és zsírnemű anyagokat kioldja. Ajánlatos, hogy a fanemre a gyantatartalomra való tekintettel az oldószer mennyisége Va—2%-a, legyen a fa súlyának. A nyersanyagot mintegy 110° C. hőmérsékleten huzamosabb időn keresztül (pl. 1—5 órán át) a folyadék, illetőleg gőzkeverékkel