60134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasúti és közúti járművek szekrényváz faalkatrészeinek hajlítás útján való előállítására

Megjelent 1»13. évi julius hó 7-én. MAGY. szabadalmi K1R. hivatal SZABADALMI LEIRAS 60184. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Eljárás vasúti és közúti járművek szekrényváz faalkatrészeinek hajlítás útján való előállítására. ganz és társa danubius gép-, vaggon- és hajógyár részvénytársaság cég budapesten. A bejelentés napja 1911 íebru&r hó 23-ika. A vasúti és közúti járművek szekrényvázainak hordképességre leginkább igénybevett alkatrészeit, mint az oldaloszlopokat és tetőgerendákat, a legnagyobb igénybevétel helye felé növekedő keresztmetszettel kell előállítani. Ilyen növekedő keresztmetszetű alkatrészeket eddig kifűrészelés, ácsolás vagy marás útján készítettek. Nyersanyagul pedig ezen eljárások mindegyikénél fatönköt vagy gerendát kellett fölhasználni, mely legalább is oly nagy keresztmetszettel bírt, mint az ebből készítendő darab, csupán a legnagyobb igénybevételének helyén, a kívánt alak kivágásánál, tehát a nyers darab lényeges része hulladékká vált, ami az említett eljárásokat igen költségessé tette. Ezen eljárások azonban még ama nagy hátránnyal is jártak, hogy a készített darab hordképességét csökkentik, mert a farostok nagy része elvágatott, az ilyen elvágott farostok helyén pedig gyakran repedések képződnek. A találmányi faalkatrészek előállítására elegendő oly fatömb vagy gerenda, melynek keresztmetszete csupán a készítendő darab ki nem bővített keresztmetszetével megegyezik, mert utóbbinak növekedését két vagy több szár képezése és azok kellő megmerevítése útján érjük el. Az ábrákban (a)-val jelölt fatönköt, vagy gerendát, fűrészelés útján vagy más alkalmas módon a farostok irányában haladó (b) hasítással látjuk el, az így keletkezett két (c) és (d) szárt pedig hajlítási eljárás szerint a kívánt egymásközti távolságba és alakba huzzuk. Ezen eljárással szekrényváz-alkatrészeket képzelhető bármily alakban készíthetünk, így például bemutatjuk a II. ábrában egy oldaloszlopnak három különféle alakját, a IV. ábrában pedig oszloppal egy darabban készített tetőívet. Az oldaloszlop és tetőív ezen kombinációja egyúttal példája oly kivitelnek, melynél a fölvágás és szárképződés a nyers darab mindkét végén történik. Egy bevágás helyett többet is alkalmazhatunk egymás mellett, miáltal három vagy még több szárra elosztott kivitelt nyerünk. Kiképezhetünk továbbá a találmányi faalkatrészeknél elágazásokat is, ha a nyersdarabot keresztmetszete irányában tehát a farostok irányától eltérőleg bevágjuk és a